Andy Warhol többek között attól lett sztár, hogy kijelentette, mindenki az lehet, legalább tíz percre. Ma már egyáltalán nem csodálkozunk ezen, mert az internet napi szinten termel olyan vizuális mémeket, amelyek pillanatok alatt szóbeszédé válnak az egész globális világfaluban.
Ha például felfigyelünk egy pörgős videóra a YouTube-on, nyilván nem gondolunk arra, hogy mindez a képi, hang és zörej összhangzattan valamikor jóval időszámításunk előtt indult útjára. A retorika mint mém hosszú fejlődésen ment keresztül, de lényegében a mai napig egyfajta kiélesített sztárcsináló szoftver, vagy nyelvi (és képi) fegyver, amely egyszerre alkalmas támadásra és védekezésre.
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett, de mi jelent napjainkban? Az érvelés művészete gyakorlati okok miatt jött létre, egész pontosan az antik görög tulajdonjogi perekből alakult ki, és konkrét kapcsolatban állt a fegyverekkel és a sztárcsinálással. Történt egyszer az időszámításunk előtt, hogy Szürakuszai poliszában két türannosz hatalma megszilárdítsa érdekében, katonáinak olyan földeket osztogatott, amelyet előzőleg saját békés polgárai birtokoltak. 10 évvel később egy poliszon belüli felkelés elsodorta a zsarnok sztárokat, az elűzött polgárok pedig szegényen ugyan, de visszatértek a poliszba. Aztán megindult az ellen sztárcsinálás, ugyanis a polisz agóráján tulajdonjogi perek sorozata indul a régi és az új földtulajdonosok között a földek birtoklásáért. A fölállított népbíróság annak ítélték a föld tulajdonjogát, aki ügyesebben érvelt igaza mellett, azaz a beszéd művészetében eredményesebb volt.
A retorika éles, mondhatni véres fordulatait legutoljára többek között az Arab tavasz eseményei során láthattuk. Nehéz elképzelni, hogy egy kiégett tank tetején zászlót lobogtató álarcos fegyveres bármilyen szövegtani, nyelvészeti, szociológiai felkészülésben vett részt, de korán sem zárható ki a tudományos felkészülés. Mindennek a kiértékelése azonban már a történelmi, vagy a művészeti elemzés tárgyköréhez tartozik. Maradjunk az utóbbinál és vegyünk egy példát. Ha a világ leghíresebb fotóira gondolunk, az első tízben biztosan akad olyan, amely valamelyik kiélesített társadalmi konfliktusnak köszönheti sikerét, pld Robert Capa híres felvétele „A milicista halála”. Tehát retorika valami olyan is lehet, ami megelőzheti az elhíresülés pillanatát, szóval egyfajta válság megelőző művészet, moderáció.
A Vitázik a világ ifjúsága vetélkedőre a felkészülés mindenesetre békésebben folyik az iskolai tanórák vagy délutáni szakkörök keretében. A tanulók képzett tanároktól sajátíthatják el a retorika művészetét, és megtanulják érveiket fair és tárgyilagos módon előadni. Simonyi- Lengyel Márta, a budapesti Városmajori Gimnázium tanárával beszélgetek a felkészülés módszereiről. Márta volt a tavalyi vilniusi nemzetközi döntő nyertesének, Szabó Grétinek a felkészítő és kísérő tanára.
– A részt vevő diákok azt hangsúlyozzák, hogy a projekt segít nekik jobban kifejezni gondolataikat, másokra jól odafigyelni és lámpaláz nélkül beszélni a közönség előtt. Mi a szerepe az internet korában a retorikai tudásnak?
– Nem gondolom, hogy a retorikai tudás korszakfüggő lenne. A meggyőző fellépés, az érthető, logikusan felépített előadás és annak minőségi előadása az élet számos területén joggal elvárható volt, és az ma is. A megjelenés helye egyébként akár az internet is lehet, de számos élethelyzetben óriási előnyt jelent, ha az ember birtokában van ezen készségeknek.
Lengyel Márta
– Irodalmi műveket használt a felkészítő tréningek során diákjaival?
– A felkészítő tréningeken történelmi beszédeket (pl. ókori szónokok, Széchenyi) is bemutattam, de alapvetően a Goethe Intézet által rendelkezésünkre bocsátott szakirodalmát (Jdi) és Tim Wagner (a Berlini Egyetem retorikaprofesszora) gyakorlatait alkalmazzuk.
– Vizuális trükköket ajánlott diákjainak?
– A külső megjelenés, gesztikuláció, testtartás stb. természetesen része a projektnek, szinte ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a nyelvi retorikai eszközök (szünet, hangsúly, stb). A Jdi-n nem, de pl. aDSD német nyelvvizsgán a szóbeli prezentáció segédanyaggal történik, s ott azon is sokat dolgozunk, finomítunk.
– 2000 óta újra az oktatás része lett a retorika. Mi jellemzi a retorikai oktatást ma a magyar középiskolákban?
– Amennyire én meg tudom ítélni, nagy a hiátus. Ezért is nagyszerű ez a verseny. A legjobb, ha a játékos gyakorlatokat minél fiatalabb korban beépítjük a tanításba. Idegen nyelvórákon pl. már kezdőkre is lehet adaptálni a szóbeli feladatokat.
A különböző országokból érkező tanulók a versenyen kívül is találkoznak Budapesten, személyes kapcsolatokat alakítanak ki, és megismerik egymás kultúráinak szubjektív vonatkozásait is például kólázás közben a Ráday utcában. A retorika többek között egy olyan művészeti és történelmi skála is, amelynek az egyik végén a béke, a másikon pedig a konfliktus áll. Andy Warhol nem volt harcias típus, mégis forradalmat csinált, igaz ez csak festészeti forradalma volt és a végeredménye az lett, hogy a kólás üveg örökös helyett kapott Mona Lisa mellett az egyetemes sztárok listáján a művészettörténetben.
További információk a Vitázik a világ ifjúsága projektről: németül: www.jugend-debattiert.eu, www.facebook.com/JugendDebattiertInternational, magyarul: www.goethe.de/ungarn/jdi.
