A Tamu 650 kilométer széles, ám csak négy kilométer magas. Japántól délkeletre terül el az északi szélesség 30-34 foka, és a keleti hosszúság 154-160 foka között.
A világ legnagyobb vulkánja lappang a Csendes-óceán alatt egy amerikai tanulmány szerint.
A Tamu-fenékhegy egy gigászi domb, amely mellett eltörpül a hawaii Mauna Loa, az eddigi csúcstartó is. Csupán 25 százalékkal kisebb a galaxis legnagyobb vulkánjánál, a Marson található Olimpia-hegynél. Úgy véljük, a tűzhányók eddig ismeretlen osztályával van dolgunk. Lejtői annyira lankásak, hogy rajtuk állva nehéz eldönteni, merre van lefelé – magyarázta William Sager, a Houstoni Egyetem geológusa, a tanulmány szerzője.
A Tamu 650 kilométer széles, ám csak négy kilométer magas. Japántól délkeletre terül el az északi szélesség 30-34 foka, és a keleti hosszúság 154-160 foka között. A korai kréta földtörténeti korban néhány millió éven át működött, és körülbelül 144 millió évvel ezelőtt hunyt ki – idézte a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
Úgy tűnik, más nagy vulkánokhoz hasonlóan a Tamu-hegynek is a központi tölcsére lövellte a lávát a széles, lankás hegyoldalakra. A bizonyítékok földrengéstani mérésekből és kutatóhajók által éveken át gyűjtött lávamintákból származnak. A szeizmikus hullámok mutatják a tűzhányó tetejéről leereszkedő lávafolyamokat. A hegytetőn több kaldera, vagyis kráterhez hasonló horpadás lehet, amelyet a vulkán kirobbanása és összeroskadása alakított ki. „Alakjuk a Mauna Loa csúcsának hosszú, egybeolvadó krátereire emlékeztet” – tette hozzá Sager.
Mindeddig úgy gondolták, a Tamu-fenékhegy az Északnyugat-Csendesóceáni Nagymedencében fekvő Satszkij-hát része. Ezek a tengerfenéki fennsíkok nagy tömegű lávaoszlopok, amelyek keletkezéséről jelenleg is vitatkoznak a tudósok. Egyes elméletek szerint tektonikus lemezek határairól van szó, amelyek utat engednek a földkéreg alatti köpenyből előtörő folyékony magmának. A Saatszkij-hát ott keletkezhetett, ahol három földlemez eltávolodott egymástól.
„Könnyen lehet, hogy az óceán felszíne alatt még nagyobb vulkánok várnak a felfedezésre, ám ott a mélyben valóban nehéz megtalálni őket” – magyarázta Sager.
A víz alatti fennsíkok a Föld leghatalmasabb lávaoszlopai. Az ilyen mértékű lávaömlés klímaváltozással és a fajok tömeges pusztulásával járt. A Tamu-fenékhegy tömege önmagában meghaladja a 2,5 millió köbkilométert, és kiterjedése hatalmasabb, mint a Brit-szigetek vagy Új-Mexikó.
A kutatóhajók mérései alapján gigászi méretei ellenére sem valószínű, hogy a Tamu valaha is kiemelkedett a vízből. A hegycsúcs ma 1980 méterrel a vízfelszín alatt található. A világ legnagyobb vulkánja azért tudott rejtve maradni, mert olyan vékony óceáni kérgen áll, mely nem tudja megtartani a súlyát.
„A Satszkij-hát annyira vékony kérgen alakult ki, hogy alapvetően lebeg a víztömeg és az alatta meghúzódó kőzetek között. Ezért gondoljuk, hogy a Tamu-fenékhegy nagyobb része a földköpenyben helyezkedik el. A hawaii vulkánok vastag földkérgen törtek ki, ez pedig olyan, mintha egy tutajba kapaszkodnának. A tutajra támaszkodnak, és működésükkel lenyomják azt” – mondta Sager.
Kollégáival évtizedet óta tanulmányozza a Satszkij-hátat tengermélyi fennsíkok titkait kutatva. Húsz évvel ezelőtt Sager korábbi munkahelyéről, a Texasi A&M Egyetem (TAMU) rövidítéséről nevezték el a hegyet.
(http://www.livescience.com/39447-biggest-volcano-earth-found.html)
Ismeretterjesztő könyvek 10%-kal olcsóbban:
