Elveszítettem térdből a bal lábamat és nem találtunk lábdonort. Zelei Miklós írása a Test a lelke mindennek című Librarius-esten hangzott el májusban az RS9 Színházban.
A bal lábam! Amelyről az együttérző Jonathan Swift (1667–1745) írt, amikor térdből elveszítettem, s negyedlábam helyére – kézügyben volt ismerős – egy könyökből levágott bal kezet operáltak.
Pedig tehetnék mást. Például KF-ben önalkalmazás. Urnabejárat-kutatás, -fejlesztés. A gyógydrogok hatása alatt válogatni szépségeszményeket. A legszebb talán egy gáztámadás. Mustárgáz, virsli. De ez már nem fogyott el. Ül a katona, hátát egy fának támasztva, szájában nem cigaretta lóg, hanem az első féreg költözik belé. Sárlenyomatarc. A hátamat ahogy napoztatom három méter mélyen egy szép gödörben, s bámulok át a túlsó féltekére, csodálva az amerikai álom rózsaszín bársonytalpait.
Csak ami lesz, az művirág. Odvas szemekkel nézem. Összevarrt ajkam öltései kilenc karakter összevissza, de a tisztázat még most se kész. Fülemben forró ólom, rég kihűlt.
Csúfság, betegség a jelszavam. Járok kozmetikára, nagy pumpával az alvilágba, a gumimúzsa visszahoz, hogyha elkapom. Úgy tenni, mintha itt se volnék. A félelemszag árulóm. A test beköp. Meg nem született arcommal csodálom testi valótlanságomat, még nem is voltam és máris nem vagyok. Ráharapok a vasnyalókára, amellyel kikaparnak. Posthumous smiley, még előtte. Manökennek is klassz vagyok. A divattörténet nagy pillanata, ahogy a Partizán Erotic Showban meztelenre rángatva bemutatom a Tito-zsebet. Két oldalam a nemes szervek sérülése nélkül elegánsan fölhasítva, a két kezem könyékig a hasítékba dugva, s futhatok, amíg meg nem halok. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának lapjait a belőlem főzött enyvvel ragasztják össze. Nyakig a földbe ásva olvasom, miközben kiéheztetett vérebek plasztikázzák az arcomat. Hiába próbálkozom, hogy agnoszkáljam magamat: nincs kit, nincs miről. Továbbá traktor vagyok, a réten ujjongva táncolok. S egy kicsit akkor most falcolom magam. Még hajat tépek és marad egy kis időm, hogy a fejemet a falba verjem, olyan tizenöt percet maximum, aztán idő van, kísérem a téglagyárba foglyaim. És szaladok, hogy a frissen elhagyott lakásból az eldugott Telefunken rádiót én lophassam el, mert más barát is tudja a rejtekét.
Pedig tehetnék mást.
De itt álldogálok.
Elit változat
(Gondolatmentesített)
A gondolatmentesítés olyan tudatos alkotótevékenységek összefoglaló neve, amelyek az agyatlanok számára igyekeznek olyan művészeti termékeket biztosítani, melyek elősegítik számukra, hogy óhajtsák az Isten, az Ember, a Világ megértését. Amiben akadályoztatva vannak kevélységük, fösvénységük, bujaságuk, irigységük, mohóságuk, gyűlölségük, jóra való restségük miatt.
Jonathan Swift
Dublin, 2013. május 10.
Elveszítettem térdből a bal lábamat és nem találtunk lábdonort. A testvérem első feleségének második férje, dr. Takáts a bátyja Takáts Erzsinek, a híres modellnek és manökennek, a húguk pedig nagykövet Genfben. Ő a dr. Takátsné Takáts Mariann dr., mert az unokatestvéréhez ment férjhez a vagyonrészek egyben maradása, egyesítése és gyarapítása érdekében. A második dr. Takáts a testvérem tulajdonostársa, az anyja pedig a testvérem mostani feleségének a nagynénje, dr. Forró Eszter, aki helyettes államtitkár az Egészségügyi Minisztériumban, az ő élettársa dr. Zahary Bernadett, a Magyar Nemzeti Szerv Bank (MNSZB) elnökasszonya. Itt kerül képbe őexcellenciája Genf. Ugyanis, amikor a bal lábam térdből elvesztettem, az MNSZB teljesen üres volt. Svájcból hozassunk bal lábszervet! Ott nincs Európai Unió. De van nagykövet! Aki ellenben azt válaszolta, hogy egész Svájcban nincs lábszerv. Azonban tud szervezni bal kezet. Ráadásul sikerült akciósan megoldani: a bal kezet behozták és átkönyvelték az elfekvő készletek közé. A papírforma még örült is, hogy végre elviszi valaki. És talpra álltam.
Komment
Szabad identitásválasztás van, hercegnőm. A női vécében hányok. Ami kétségtelenül olyan foglalatosság, amely alapvetően testiségemben vesz igénybe.
