Hét évszázadot ível át a Somogyi-könyvtár Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt köteteiből, egyedi ritkaságaiból szerkesztett válogatás.
A szegedi Somogyi-könyvtár könyvkincseiből rendeztek jubileumi kiállítást a közgyűjtemény megnyitásának 130. és az alapító, Somogyi Károly halálának 125. évfordulója alkalmából.
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a keddtől látható Cimélia – könyvkincsek címet viselő tárlatot rendező szakember az MTI-nek elmondta, hogy a kincs, az érték fogalma a lehető legtágabb értelmezésben fedezhető fel a kiválasztott könyvekben. Nem elsősorban a nyomtatvány kora, ritka és egyedi volta vagy a díszes, védett könyvkötés szépsége volt a válogatás alapja, hanem az adott könyv „hírhedett volta”, történelmi, nyomdászati, irodalomtörténeti jelentősége, néhai tulajdonosainak rejtett bejegyzései, sőt a nyomtatvány vagy kézirat fellelésének különleges körülményei is szerepet játszottak a kiválasztásban – tette hozzá.
Hét évszázadot ível így át a Somogyi-könyvtár Magyarországon unikális és Európában is csak néhány példányban ismert, fennmaradt köteteiből, egyedi ritkaságaiból szerkesztett válogatás. A legrégebbi „cimélia-csoport” a 15. századból való, emellett szerepelnek a tárlaton 21. századi szerzemények, felfedezések is. Minden ritkaságot hozzá kapcsolódó kötetek vesznek körül, azaz minden tárló egy-egy érdekes történetet mutat be, mesél el – ismertette a tárlatot a szakember.
A kiállításon látható a könyvtár három féltve őrzött kincse is: a gyűjtemény legöregebb kódexe, az 1492-es Prágai Misekönyv, az egy évvel későbbről származó Schedel-világkrónika, valamint az első, képzőművészeti alkotásokat gyűjteményes formában bemutató kötet, a drezdai képtár 1753-as katalógusa. E könyveket később az emlékkönyvtárban láthatják az érdeklődők.
A könyvtár előcsarnokában látható például Liszt Ferenc Szeged városának írt és előadott Revive Szegedin! (Újhodj meg, Szeged!) zongoradarabjának eredeti kézirata, melyet egy Dugonics András könyvtárából származó kötet kötéstáblájában találtak meg.
Először láthatja a nagyközönség azt az 1821-es, héber nyelvű, hatalmas nyomtatványt – Brill Ázriel művét –, amely egyetlen lapon Magyarország történeti, földrajzi és gazdasági leírását tartalmazza. A kiállítás meglepetése egy eddig ismeretlen Móra Ferenc-portré – Magyar László rajza –, amely az elmúlt csaknem hetven évet egy kötet háttáblájaként, észrevétlenül vészelte át a könyvtárban.
