Mennyi is ott a cipő kilója? 800. Nem, akció van a múlt hét óta. 600. Három-négy kiló cipőt még feltűnés nélkül meg lehet venni. Borszéki Boglárka írása.
Irány a Balaton! Ja, a gyerek. Neki látnia kell a tengert. De már látta. Tavaly is. Mondjuk, igaz, akkor éppen nem látta, mert beleöntötte a szemébe a csempetisztítót, előző nap kellett az ügyeletre rohanni vele, öt napig volt a szeme befáslizva. Végül is még hasznos is lenne neki, hogy ugyanoda viszem, hadd lássa meg, mit nem látott, összehasonlíthatná, milyen, ha csak érzi, hallja, fuldoklik a vízben, s milyen, ha látja is. Ha nincs ott az a kicsit hosszú orrú, de ügyes, kifejezetten ügyes férfi, a Zozó. Úristen, ebben a hónapban nem írtam neki ímélt! Ott még biztos lesz helyünk. Zozó egész nyáron ott van. Ül az árnyékban. Nem iszik. Sose volt részeg. És mindig megbízható volt. Ahogy beszaladt a vízbe menteni, a gyerekem fején az a rusnya búvárszemüveg, egy vagyonba került, hogy a szemét ne érje a víz, és az a hang, mindig megnyomta azt az undorító, kis világító gombot oldalt, és akkor megszólalt Chopin. Az az aljas eladó, hogy ránk sózta, aki egyébként elég szépen beszélt magyarul. És a felesége, aki ki se jött a kis butik hátsó, hűvös részéből, gyönyörű nő, milyen ruhái voltak, csak a szeme körül monokli díszelgett, ki tudja, talán rabszolga, otthon esténként csendben veri a szőrös fülű, vagy vidámságban is élhetnek végül is, csak ez a barom keleti barátságtalanság, ami látszik rajta, de olyan nincs is, a keletiek barátságosak, csak a terroristák nem. De azok is. Szóval, ha ott van Zozó, és van a kocsimban benzin, akkor még ma lejuthatunk az Adriára. Csak eljutok a benzinkútig, veszek ásványvizet, tejet, krumplicukrot, és irány: a Zozó. Az Adria! Nincs is krumplicukor a benzinkúton. De a belvárosban van. A Top Rongy melletti nonstopban. Irány a belváros! Mennyi is ott a cipő kilója? 800. Nem, akció van a múlt hét óta. 600. Három-négy kiló cipőt még feltűnés nélkül meg lehet venni. Úgyis kellene tengerpapucs, meg valami könnyű ruha, a Veronika még felhajtja, nem is kell előre szólni, odamegyek, viszek neki egy csokor virágot, meg egy üveg konyakot, talán van is itthon, nem kell beugrani a Tescóba, és rögtön felhajtja. Meg is lehet ott várni. És akkor Zozóval lehetne minden este abban a nagyon otthonos pizzázóban beszélgetni. Vicceket mesélni, azt tud. Persze, nem is tudom, van-e felesége, mert azért éjjel mindig eltűnt. Tavaly is. És az ímélekben sem írt semmit a volt családjáról. Ha volt neki. Persze, hogy volt neki, egy ilyennek ne lenne. Ki hiszi el, hogy az a kislány, aki végül levette a gyerekemről, drága kis Zsuzsika, a kötést, hogy az a testvére lánya. Egy lófaszt, látszott rajta, ahogy hozzányúlt. Olyan szeretettel az ember nem nyúl nem saját lányához. Vagy pedofil? Hát, ezt megkérdezem tőle. Hol a telefon? A töltő? A kocsi? Úristen, hol van Zsuzsikám? Két hétig kell a gyerekem, leviszem a Balatonra. Vagy a tengerre. De legalább sétálni a cukrászdába, ha van benzin a kocsiban. Ó, hogy a… tegnap utazott el az iskolatáborba tíz napra. Akkor indulok egyedül. Kedves Zozó, tudom, hogy már egy hónapja nem írtam, de ma este a pizzázóban, ahol a vízbe lehet lógatni a lábunkat. SMS. Megkapta. Csak legyen elég benzin a kocsiban.
