avatar
2013. június 4. /

A Tarandus kiadó a 84. Könyvhéten

A két évvel ezelőtt alakult kiadó könyvheti információit olvashatjátok itt.

A TARANDUS KIADÓRÓL

Megnyitó gála: 2011.október 18. New York Kávéház, Szőcs Géza államtitkár beszéde a Tarandus Gálán https://www.youtube.com/watch?v=yT3z_t3cUNY

Tulajdonos: Réti Attila, korábban a Kaiser húsipari cég tulajdonosa http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ti_Attila

Eddig megjelent kötetek száma: 47

www.tarandus.hu https://www.facebook.com/tarandus.kiado

AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ÚJDONSÁGAI

Réti Atilla: Bagolyvár

Bő tucat novellát takar a Bagolyvár, ez a szellemi „udvar”, melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés az írói elődök meg- és felidézése.

Fábián György: Mária-fegyver

Ebben a sodró lendületű regényben Győr történelmi titkaira derül fény. A cselekmény térben a barokk városban játszódik, több mint ötszáz rejtélyes évet ölel fel.

Gárdonyi Géza: Amiket az útleíró elhallgat

Először 1927-ben jelent meg. Az erdélyi utazásokat is tartalmazó útinapló olyan bédekker, amelyet sem korábban, sem azóta nem írt meg más magyar író.

Kazanlár Áminollah Emil: Helvétius élete és munkássága

Helvétius nézetei nem csupán a tanításokkal, és az egyház politikai hatalmával álltak szemben, hanem mindenkit meggyőztek arról, hogy a monarchikus rendet meg kell változtatni.

Réti Atilla: Bagolyvár

A milliárdos Réti Attila (TOP 100 szereplő) első novelláskötete

2012. évi Aposztróf-Corvin novellapályázat győztes novellája

Utószót írta a Radnóti-, Greve-, és József Attila-díjas Villányi László kötő, író

https://www.facebook.com/bagolyvar.konyv

http://www.youtube.com/watch?v=eeuJrRa0TQo&feature=youtu.be

Bő tucat novellát takar a Bagolyvár, ez a szellemi „udvar”, melyben egyszerre van jelen a hagyománytisztelet, a múltidézés, a magántörténelem és az írói elődök meg- és felidézése. Az elsőkötetes Réti Atilla nem tesz mást, csupán mesél. Mesél el- és letűnt dolgokról, eseményekről, tragédiákról, családi drámákról, melyek itt, Kelet-Közép-Európában estek és esnek meg velünk, esendőkkel, ősökkel, felmenőkkel, térben Erdélytől Mosonmagyaróvárig, Lengyelországtól Csallóközig, időben pedig a Monarchiától egészen napjainkig, nagyobb látleletben az ókori bölcsektől a jelenig, e kusza és sajátos, szintén kelet-közép-európai, rendszerváltozásunkig. Vagy módszerváltozásunkig? Fikció és valóság, történetek és vallomások, családi legendáriumok és udvari pletykák: Bagolyvár kicsit (vagy nem kicsit) a miénk is, hiszen a történetek allegorizálnak, a történetek kitekintenek… és összefüggenek és panorámaképpé rendeződnek. És tudjuk, történelem nincs, csak történetek vannak. Réti Atilla történeteit érdemes olvasni. Érdekes olvasni. Ezt bizonyítja a tucatnyi megjelenés rangos lapokban, novellapályázatok első helye (a mű benn a kötetben), és a megírt-megélt-megidézett múlt egyedi interpretálásnak nyelvi igényessége. A kötet ékes bizonyítéka a műfaji megújulásnak: tárcára (tárczára) már- és mégpedig szükségünk van!

Fábián György: Mária-fegyver

Fábián György közismert újságíró, a Kisalföld napilap szerkesztőségvezetője

Egy trilógia első kötete a sodró lendületű Mária-fegyver

http://www.youtube.com/watch?v=XVSkAtx6WZg&feature=youtu.be

Győr talán legmisztikusabb történelmi rejtélye tárul fel Fábián György sodró lendületű regényében. A cselekmény Európa egyik legszebb barokk városában játszódik három mozgalmas napot és félezer, titokkal teli évet átölelve. A magyar katonai titkosszolgálat, a Vatikán, az MI6 is elküldi ügynökeit a négy folyó találkozásához, hogy megszerezzék a titokzatos Mária-fegyvert. Csatlakozik hozzájuk egy minden lében kanál újságíró. Küldetésük sikerét már az első pillanatban gyilkosságok, gátlástalan hazugságok nehezítik. A város alatti labirintusban, és a közeli Pannonhalmán is folyik a pusztító hajsza. Mindeközben megismerjük a Mária-fegyver valamint a négy folyó, a találkozások városának eddig el nem mesélt történetét.

A tények a hit hatalmáról, az összefogás erejéről, az emberi elme alkotó csodájáról, a teremtés misztériumáról elgondolkoztatóak, a kérdések izgatóak. A könyv elolvasása után ki-ki magának felelhet rá: mi lehet a vége, ha a pusztítás eszköze veszélybe sodor egy várost, ha a hit fegyverei rossz kezekbe kerülnek?

Minden városnak megszületik a maga Da Vinci kód regénye. Győré is napvilágot látott.

Gárdonyi Géza: Amiket az útleíró elhallgat

Gárdonyi kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb kötete először 1927-ben jelent meg. „Mindenki utazik, akinek hűs, leveles otthona nincsen, no meg akinek ideje, erszénye engedi. Mindig jólesik a lelkemnek, mikor fiatal embereket látok úton, akár vasúton, akár országúton. Ezek azért utaznak, hogy lássanak. Föl vannak szerelve földképpel, messzelátóval, kalauzkönyvvel, jegyzőkönyvvel s a szemükben az élet szeretete mosolyog. De vajon van-e köztük csak egy is, akit akár a szülők, akár a mesterek megtanítottak volna látni? Mert más a nézés, meg más a látás. Nézni mindegyike tud. Látni nem. S bizony az utazók közül nem mindig az tér a tapasztalatok legtöbb kincsével haza, aki a távolból leghamarabb megmondta, hogy a toronyóra mennyi időt mutat, hanem sokszor az a vaksi útitárs, amelyik szemüveg nélkül még az ajtón is alig tud kimenni.” Gárdonyi úti naplója Erdélybe, Bukarestbe, Konstantinápolyba, Velencébe, Madridba, Dél-Amerikába, Afrikába kalauzolja olvasóit, de ne várjunk tőle puszta leírásokat: e műben ugyanis az elemző-vizsgálódó író a történetek és események mögöttes tartalmára hívja föl a figyelmet, legyen az egy vasúti fülkében elhangzott párbeszéd, egy vonatjegy kálváriája, egy magyar vendéglő Sztambulban, avagy éppen a Szent Anna-tavat megidéző mendemondák valósága. Vagyis nem néz. Hanem lát. Az Amiket az útleíró elhallgat olyan bédekker, amelyet sem korábban, sem azóta nem írt meg más magyar író.

Kazanlár Áminollah Emil: Helvétius élete és munkássága

Kazanlár Áminollah Emil, a Teheránban született ezoterikus festő és tarotmester, polihisztor tanulmánya a Tarandus Kiadó Libri Philosophorum sorozatának első kötete

http://www.kazanlar.hu

Elveim egyedüli bírája az ész és a tapasztalat – írta hajdanán Helvétius, korának filozófusa, akinek megítélése, tanainak elfogadása majd száz évet váratott magára. Főművét nyilvánosan elégették, őt magát tanainak visszavonására kényszerítették, miközben egyaránt átkozta ki a Sorbonne, a francia király és az egyház is. Ki ez a férfi, aki könyvelőnek készült, végül költő és gondolkodó lett? Vajon miben rejlik tanainak lényege, amikor az enciklopédisták is befogadták, nemkülönben a szabadkőművesek? Valóban eretnek tanokat terjesztett? Miért fogadta be II. Frigyes és tagadta ki a francia trónörökös? Valóban Helvétius hirdette először a kultúra jelentőségét a nemzetállamok kapcsán? Mióta ismeri a magyar olvasó Helvétius gondolatait? Megannyi kérdés, amire választ kap az olvasó e rövid és precíz tematikus kiskátéban.

Könyvbemutatók, dedikálások

Bagolyvár könyvbemutató

http://szalon.rozsavolgyi.hu/hu/?option=com_content&view=article&id=398

A Bagolyvár című kötet premierjét a Rózsavölgyi szalonban tartjuk 2013. június 4-én este 18:00 órakor, a rendezvényről készült felvétel látható lesz a könyv facebook oldalán, a Tarandus honlapján és a világhálón is.

Megosztás: