Indiánregényt? Vagy cyborgcsatákat? Vagy módszert, hogy fenekük sose legyen löttyedt? Új recepteket? Nem, nem, hanem könyvet. Mészöly Ági írása Varró Dániel: Nem, nem hanem című könyvéről és a könyvbemutatóról.
Ahogy cseperedik Varró Miska, a kortárs magyar irodalom méltán legismertebb aprósága, úgy gazdagodik a költészet újszülöttkortól – egyelőre – kisgyermekkorig az aktuális életkori sajátságoknak tökéletesen megfelelő, korszerű mondókákkal. Varró Miska apukája, akit nemritkán sztárköltőként is aposztrofálnak, évről-évre friss, ropogós gyerekversekkel látja el kis-, és nagykorú közönségét.
Az Akinek a… kötetekhez hasonlóan a Nem, nem, hanem is egy korszakot, a kisgyermekkor végtelen sorban termelődő kérdésekkel teli korszakát jeleníti meg. Aki már kerülgetett láb alatt sertepertélő, megállíthatatlanul szövegelő kétháromévest egy széthullás peremén álló rendetlen lakásban, aki torkollt már le egyszavas válasszal kisgyereket, aki érezte úgy, e tündér cukorfalat miatt leginkább emigrálni szeretne, lehetőleg Kamcsatkába, az már a legelső oldalon megjelenő, Hány keze van, anyunak? Öt? kezdetű versnél tökéletesen otthon érzi magát.
A kisgyermekkort jellemző kreatív és kissé kaotikus hangulat a Költészet napján tartott könyvbemutatót is kiemelte a hasonló rendezvények sorából. A szerzőt és az illusztrátort Csapody Kinga kérdezgette a kötet születésével kapcsolatban, és bár hatalmas és féltett műhelytitkokat nem tudtunk meg, arról megbizonyosodhattunk, hogy a kötetet ihlető gyermek gyakorlott előadókat megszégyenítő rutinnal ragadja magához a közönség permanens és kitüntetett figyelmét. És a mikrofont.
Az eseményen Kalapos Éva Veronika és Mészáros Gábor, azaz a Sanzon-duó adott elő megzenésített darabokat a könyvből. Bár állítólag nem volt könnyű dolguk az egyazon ritmusra készült versekkel, tökéletesen hangolták bluesra vagy éppen altatóra a költeményeket.
Varró Dániel azt is elmondta, hogy bár számára egyértelműek voltak az egyes kitalálós-versek végső rímei – melyeket, és ez a könyv tipográfiáját dicséri, konzekvensen a következő oldalon fed fel az olvasó és nézegetőközönség előtt a szerzőpáros – több felnőtt ismerősével is próbát tett, s e próbák során meglepő módon nem tűntek túlságosan evidensnek a rövid versek megfejtését és csattanóját egyszerre adó kulcsszavak. Nos, ezt a kísérletet néhány órával később jelen sorok szerzője is elvégezte egy reprezentatívnak korántsem nevezhető, négyfős, tíz-tizenhét évesekből álló kísérleti célcsoporton, akik közel száz százalékos találati aránnyal oldották meg a rébuszokat. S be kell vallani, hogy ez, főképp a túlzott kézenfekvőség okán, a célcsoport idősebb tagjainak enyhe finnyogásával járt együtt, még akkor is, ha egyikük tizenöt évének bölcsességével megjegyezte: ehhez ők már túl sok varródanit olvastak. Persze nem ez a korosztály a megcélzott olvasóréteg: kamaszoknak ott van Závada Péter meg Simon Márton.
Az illusztráció, melyre komoly kritikus azt mondaná, hogy teljesen egyenrangúként társul a szöveg mellé, azonban száz százalékosan elnyerte a tesztcsoport tetszését. A cuki, az édes, meg a debaromijó csak a legvisszafogottabb jelzők voltak Agócs Írisz rajzaival kapcsolatban. A szívecskemintás tigris pedig – nos, az mindent vitt.
Varró Miska papájának új verseskönyve egyaránt méltó folytatása az Akinek a… köteteknek és a Nyulász Péter által jegyzett Mi az ami és Mi az még sorozatnak. Valószínű, hogy ahogy azokat, ezeket is rongyossá olvassák kicsik és nagyobbak; óvónők és fejlesztő pedagógusok és haladó szellemű tanítónénik ezrei használják majd naponta, s emelik be így a gyermekirodalmi kánonba.
Mert ugye:
Mit taníts a srácnak, hogyha útra készül?
Tanítsd meg arabul?
Vagy esetleg észtül?
Verd fejébe, hogy kell porszívót eladni?
Pókerezni?
Ugyan, ugyan! Dehogy! Tanítsd meg olvasni!
Varró Dániel – Agócs Írisz: Nem, nem, hanem
Manó könyvek, 2013
2490 Ft
