Az idei, XVIII Magyar Drámaíró Versenyen Kiss Judit Ágnes, Háy János és Podmaniczky Szilárd írt egyetlen éjszaka alattegyfelvonásos színdarabot– Kémeri Attila riportja a drámaíróversenyről, amelyhez ma még három interjút olvashattok Bozsik Yvett-tel, Zalán Tiborral és Háy Jánossal, illetve egy részletet Podmaniczky Szilárd Döglött sapkák címűszíndarabjából.
Ahogyan Pécs az országos találkozót, Miskolc az operát, Szeged a nemzetközi független színházi szemlét, úgy Békéscsaba a drámaíró versenyt fogadta be, vagy találta ki magának. Esetünkben a befogadás játszik: négy éve telepedett ide a drámaverseny. Kevés a jó hírű vidéki színház, ebben a műfajban is nagyságrendnyi a főváros túlsúlya, érthető,
ha a vidéki műhelyek alkalmat keresnek a megmutatkozásra.
A Békéscsabai Jókai Színház épülete ideális terepe egy ilyen egyéjszakás, pontosabban egy hétvégés drámacsinálós kalandnak: a színház épülete össze van építve a Fiume Hotellal, ahol a szerzők szobáikba zárkózva péntekről szombatra drámaírnak. A színház és a szálloda egy többnyire mindig zárva tartott, ám most használható belső ajtón átjárható, s ezek összeépültek a résztvevők étkezéseinek és a vasárnap esti protokollesemény helyszínéül szolgáló Ibsen Házzal. A kulisszák mögé tévedő, a drámaverseny tereinek mögöttes tereire kíváncsi tudósító könnyen eltéved az átjárók, lépcsők, ajtókkal és belső udvarok labirintusában.
A darabok szerzőit az Ibsen Stúdiószínház péntek esti előadása előtt mutatta be Fekete Péter Színházigazgató. A rivaldafényhez nem szokott írók cilinderből húzták ki a megírandó egyfelvonásosukat megvalósító rendezőt és azok csapatát. Kiss Judit Ágnes rendezője Bozsik Yvette lett, Háy Jánosé Dávid Zsuzsa, Podmaniczky Szilárdnak Pesty-Nagy Kati jutott. A versenydarab alapjául szolgáló újságcikket a szombaton megjelenő Magyar Nemzet írásaiból sorsolták ki. Egy Cipő halálhírét felütésként használó, a könnyűzene értékeit körbejáró jegyzetből startolhatott az írói hármas.
A szállodai szobáikba visszavonuló alkotókat bőséges munícióval látták el: rekesznyi ásványvízzel, több zacskónyi, sós rágcsálni valóval, csokoládékkal és több kilónyi gyümölccsel zárták össze őket. Az összezárást természetesen csak képletesen emlegetjük, gyakorlatilag akár városi sétára indulhattak volna, ha ahhoz lett volna alkotói kedvük. Úgy tudjuk, egyikük sem élt a békéscsabai éjszakai séta lehetőségével, s pikáns részletekre ácsingózva abbéli nyilvánvalóan korszerűtlen előítéletünket is leselejtezhettük, miszerint az egész éjjel, vélhetőleg pszichés és intellektuális feszültség alatt dolgozó drámaíró szobája cigarettafüsttel bélelt és feszültségoldó italokkal szegélyezett.
Az időrendben első „díjat”, a „leggyorsabb drámaíróét” Podmaniczky söpörte be, hajnali négy után elsőként ütött utolsó entert a kéziraton. Ő a szállodai szoba fésülködőasztalán, a többiek ágyban, párnák közt írtak. Reggel hatra a másik két mű is megszületett, ebből a szempontból olyan ez mint a napilapkészítés: olyan nincs, hogy másnapra ne csinálódna meg. Miközben az alkotók pihenni tértek, elkezdődött a rendezők és színészek hosszú napja. Gyakorlatilag másfél napa alatt kell magukra húzni, felépíteni, eljátszani, fogyaszthatóvá gyúrni a még nyomtatószagú példányokon már igen, de szombat délben még valójában a be- és átláthatatlanság sivatagában rejlő drámát. A rendezők és színészeik késő estig dolgoznak, vasárnap kora délelőtt folytatják a darabépítést. Szereptől és készségtől függően, minden bizonnyal jó néhány színész csak egy-két órát aludt, hiszen a díszbemutatón azt tapasztaltuk, hogy a szövegtanulást nem spórolták el, csak a darabok vége felé dolgozott kézben tartott példányból néhányuk.
A három mű rekordidős megvalósításán, a feltételek megteremtésén mintegy 70 fős háttércsapat dolgozott. A nézők most kivételesen a kulisszák mögé is beleshettek, mindhárom műhely próbáin megjelentek érdeklődők. A versenyről, a munkafolyamatról, a kulisszák mögötti munkáról a barkaonline.hu és a jokaiszinhaz.hubloggerei tudósítottak. Komoly teljesítmény a lapkészítőktől, hogy a szervezésben is részt vállaló Bárka irodalmi folyóirat különszáma vasárnap estére elkészült, s abban már olvasható volt a három új dráma is. Hasznos és értékelendő gesztus, hogy a lapot a díszelőadás közönsége az előadás előtt kézhez kapta.
A vasárnap esti díszbemutatón Békéscsaba teltházas nézőtérrel tisztelgett az eseménynek. A színház előterében kedvtelve láttuk, hogy a mi korunkbeli vastagbőrű színházfogyasztók mellett nagy számban érkeztek a tizenévesek.
A díszbemutató Podmaniczky Szilárd Döglött sapkák című egyfelvonásosával indult. A kamaszos illúziók elvesztésének története, egy ikerpár sikertelen felvételije utáni élethelyzetben. A virgonc ikerpárt nem saját vágyaik, hanem a szülői téboly löki a tehetségkutatós darálóba. Egy végletekig rontott fájdalmasan vacak videóklip szembesíti hőseinket és bennünket pálya- és céltévesztésükkel. Podmaniczky azt mondta a darab megírása előtt, betalált neki a téma, mert már egy ideje fészkelődik a fejében egy könnyűzenés dráma, s különben is neki az egyik legjobb terep az egyfelvonásos. A szerzőre jellemző abszurd hangot Pesty-Nagy Kati rendezésében inkább a karikatúra és harsányság váltotta fel. Sekélyértelmű, pénzgyáros producer, hisztérikus, tébolygyanús anya, viháncoló tinédzsercsajszik, harsányság a színpadon. A bűnrossz zenei teljesítményt, a kommersz térnyerését nem biztos, hogy a valódi mesterség, a diploma színpadi felmutatásával kell szájába rágni a közönségnek. Erre bőven elég volt, és jó húzásnak bizonyult a vendégzenészek tudásának felvillantása.
Kiss Judit Ágnes költői hangulatú Donorszívek, avagy ilyen ez a popszakma című drámája a szerelemre épített. Cipővel kapcsolatban terjed a legenda, miszerint még életében elzárkózott a szívbeültetéstől. Kiss Judit Ágnes bátran építkezett a kínálkozó asszociációkból. A kisorsolt jegyzet mondatainak egy az egyben való átemelése a darabba, szürreális és néha érthetetlen pillanatokat eredményezett. A dalszövegek, a dialógusokba épített versbetétek emelkedetté tették a darabot. A bőven és jó ritmusban adagolt Republic-dalrészletek után üdítő volt a Bizottság Szerelem című dalának beemelése. Bozsik Yvette rendezésének ez volt a legerősebb pillanata. Kár, hogy nem volt bátorsága merészebben húzni, érzésünk szerint itt lehetett volna a darab fináléja.
Háy János Ázsiavíziós dalfesztivál 2013-jának a második negyedórás szünet után futottunk neki. Már a próbafolyamat is arról árulkodott sikergyanús a darab. Nem arról van szó, hogy ide drukkoltunk, vagy, képesek lettünk volna ilyen rövid idő alatt értékelni, egyszerűen érződött, hogy itt hangolódik egymásra leginkább a szerző és rendező. Dávid Zsuzsa a kezdetektől céltudatosan instruálta színészeit. Háy megszabadult az alapul szolgáló újságcikk széttartó gondolatiságától, valódi drámát épített könnyűzenei kísérettel. Az egyszemélyes tehetségkutató dalfesztivál fényébe bezavar a zordon dráma: a komikum határán egyensúlyoz a tinisztár apakomplexusa és pedofilgyanús papájának figurája. Erős és számunkra az egész este egyik legkedvesebb alakítás volt Presits Tamásé, a tinilány barátjának szerepében.
A gyilkos időkorlát ellenére, szellemesség a játékosság és frissesség jellemezte mindhárom művet. Vállalható bemutatók születtek, bár inkább parádésak, mint mélyek. A XVIII. Magyar Drámaíró Verseny alkotói kitettek magukért. Külön örömünkre szolgált, hogy végre azokról is szó esett nyilvánosan, akik a kulisszák mögött dolgoztak több napon át: a díjesőből a háttérszemélyzetre is hullott.
A hivatalos díjlista előtt megjegyezzük, hogy a librarius.hu nem hivatalos, szubjektív különdíját az önök tudósítója Gubik Petrának ítéli, életteli, pontos alakításáért, s nem utolsó sorban azért, mert szűk másfél nap alatt kitűnően sajátította el a szereppel járó nem kevés szöveget.
És akkor ez itt a hivatalos díjak listája:
Legjobb férfi mellékszereplő: Presits Tamás
Legjobb női mellékszereplő: Kovács Edit
Legjobb férfi főszereplő: Tege Antal
Legjobb női főszereplő: Földes Eszter
Legjobb rendezés: Bozsik Yvette
Legjobb darab a zsűri szerint: Háy János: Ázsiavíziós dalfesztivál
A közönség által legjobbnak ítélt előadás: Háy János: Ázsiavíziós dalfesztivál
A zsűri különdíja: Kiss Judit Ágnes
A zsűri különdíja: Podmaniczky Szilárd: Döglött sapkák
Az MTVA különdíja: Galambos Hajnalka
A Csabagyöngye Kulturális Központ különdíja: R. Kárpáti Péter
Megyei Közgyűlés különdíja: Csomós Lajos és Gubik Petra
Rendezői különdíj: Pesty-Nagy Kati
Legjobb háttérmunkás (piros csapat) – fődíj: Czitor Attila
Legjobb háttérmunkás (zöld csapat): Kiss Kata
Legjobb háttérmunkás (fehér csapat): Rácz Valentin és Megyeri Róbert
A zsűri tagjai voltak:
Linka Ágnes, szerkesztő-riportere, a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője, az ötletgazda Siposhegyi Péter özvegye
dr. Cs. Tóth János művészeti író
dr. Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője
Gazsó L. Ferenc újságíró, az MTVA vezérigazgató-helyettese
Herczeg Tamás szociológus, Békéscsaba Megyei Jogú Város tanácsnoka
Pethő Tibor színikritikus, a Magyar Nemzet újságírója
dr. Tarján Tamás irodalomtörténész, színikritikus, a zsűri elnöke
Zalán Tibor író, költő, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja
A drámaíró verseny a XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány, a Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka folyóirat közös rendezvénye.
XVIII. Magyar Drámaíró Verseny, Békéscsaba
2013. március 22-24.
Fotó: MTI
