Ha George Harrison nevét halljuk, még a mai generáció is rávágja: a Beatles. Azt már kevesebben tudják, hogy Harrison lelkes Forma-1 rajongó volt, és még egy számot is írt kedves sportjáról, Faster címmel. (Méhes Károly Forma I-es mesék blogja)
A zenész már gyerekként rajongott az autósportért: 12 évesen ott volt az 1955-ös Brit Nagydíjon Aintree-ben, ahol Stirling Moss nyert. Még a Beatles feloszlása előtt, az 1960-as években meg-megjelent egy futamon, de aztán a zenekar tagjainak szétválása után, az 1970-es évektől évente több nagydíjon is jelen volt, természetesen, többnyire valamelyik brit istálló VIP-vendégeként. Tán az 1977-es szezon jelentette a fordulópontot, amikor Harrison az európai nagydíjak többségén jelen volt. Különösen jó kapcsolatba került James Hunttal, és rajta keresztül a McLaren istállóval, így nem csoda, hogy jóval később, az 1990-es évek derekán a Gordon Murray tervezte McLaren F1 száz vásárlójának listáján is ott szerepel a neve, tehát itt is egy eléggé elit klub tagjává vált. De a mclarenes kapcsolat mellett szinte baráti viszonyba került Niki Laudával, Emerson Fittipaldival (akit később az IndyCar-os karrierje során is többször meglátogatott), Jody Scheckterrel és Ronnie Petersonnal.
A Brit Nagydíjak után hosszú évekre rendszeres program volt Harrison Henley-upon-Thames névre hallgató hatalmas birtokán rendezett parti, ahol a F1-es celebritások színe-java megjelent.
És hát egy zenész az csak zenész marad, és ha valami hat rá, megihleti, abból előbb utóbb muzsika lesz. Így született Harrison keze nyomán a Faster című szám, aminek a címét Jackie Stewart életrajzi könyvétől kölcsönözte. A szöveget is Harrison írt (lásd alább), míg a felvételhez speciális effekteket is kevertek, például az 1979-es Brit Nagydíj rajtjánál felmorajló motorzajt.
Sajnos, egyben az élet is írta a maga forgatókönyvét, mert mire a Faster elkészült, Ronnie Peterson és a másik svéd pilóta, Gunnar Nilsson is halott volt. Így aztán a lemez ajánlása ugyan az „egész Forma-1-es mezőnynek” szól, de külön kiemelve az eltávozottakat. A kritikusok nem voltak túl lelkesek a számtól, minden esetre Amerikában a ranglista 16. helyéig kúszott fel.
A Festerből készült egy külön lemez is, amit Harrison azért adott ki, hogy a bevételéből a Gunnar Nilsson Rákalapítványt támogassa – hiszen Nilsson rákban hunyt el nagyon fiatalon, 1978 októberében.
Amikor 1979. június 3-án Donningtonban megrendezték a Gunnar Nilsson Emlékkupát, több akkori F1-es sztár is részt vett viadalon (a győztes Alan Jones, a mögötte célba érő James Hunt és a címvédő Mario Andretti, valamint a „porszívó” Brabham Alfa utolsó nyilvános szereplését produkáló Nelson Piquet). Az egyik betétfutamon, a „régi autók versenyén”, ahol egyébként a nap sztárja Juan Manuel Fangio volt egy Mercedes W125-össel, egy 1961-es évjáratú Lotus-Climax 18-cal – valaha Moss versenyezett vele – egy ismeretlen pilóta is rajthoz állt. Természetesen, nem maradt sokáig titok, hogy a lelkes amatőr, a fekete sisakban nem más, mint George Harrison, aki néhány vad megpördüléssel vétette még észre magát.
Harrison a későbbiekben továbbra is szoros kapcsolatot ápolt, főképp a Stewart-családdal, de mellékes az sem, hogy az addigra teljesen elszegényedett Hill-család üdvöskéjét, Damon Hillt anyagilag támogatta autós karrierje kezdetén, míg a sikerek láttán meg nem jelent az első komolyabb szponzor, a Cellnet.
Egyik utolsó nyilvános megjelenése is Forma-1-hez köthető: ott volt a 2001-es Kanadai Nagydíjon. Még ebben az évben rákot állapítottak meg nála, és november 29-én Los Angelesben elhunyt.
http://www.youtube.com/watch?v=jMm4bhs6GYY
Faster
Chose a life in circuses
Jumped into the deepest end
Pushing himself to all extremes
Made it – people became his friend.
Now they stood and noticed him
Wanted to be part of it
Pulled out some poor machinery
So he worked ’til the pieces fit.
The people were intrigued
His wife held back her fears
The headlines gave acclaim
He’d realized their dreams.
Faster than a bullet from a gun
He is faster than everyone
Quicker than the blinking of an eye
Like a flash you could miss him going by
No one knows quite how he does it but it’s true they say
He’s the master of going faster.
Now he moved into the space
That the special people share
Right on the edge of do or die
Where there is nothing left to spare.
Still the crowds came pouring in
Some had hoped to see him fail
Filling their hearts with jealousies
Crazy people with love so frail.
The people were intrigued
His wife held back her fears
The headlines gave acclaim
He’d realized their dreams.
Faster than a bullet from a gun
He is faster than everyone
Quicker than the blinking of an eye
Like a flash you could miss him going by
No one knows quite how he does it but it’s true they say
He’s the master of going faster.
No need to wonder why
His wife held back her fears
So few have even tried
To realize their dreams.
Faster than a bullet . .
(repeat chorus)
