Az éghajlatváltozás játszhatott közre a maja civilizáció bukásában – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely kétezer év klimatikus adatait elemezte Belize-ben, egy cseppkőbarlangban.
A kutatások eredményeit összefoglaló tanulmány a Science pénteki számában látott napvilágot.
Évtizedek óta viták tárgya, hogy mi vetett végett a Kr.u. 300 és 1000 között tartó klasszikus maja kornak. A régészekből és geokémikusokból álló nemzetközi team Belize déli részén, az Uxbenka maja romvárostól alig 5 kilométerre lévő Yok Balum-cseppkőbarlangban végzett vizsgálatokat. A Kr.e. 30-tól csaknem napjainkig, 2006-ig tartó időszakot felölelő elemzések során két évezredre visszamenőleg határozták meg pontosan a csapadékmennyiség eloszlását, majd az adatokat összevetették a térségben lévő maja emlékművekre vésett „történelmi beszámolókkal” – olvasható a PhysOrg és a Science News tudományos hírportálon.
„A szokatlanul bőséges csapadék Kr.u. 450 és 660 között az élelmiszertermelés növelését és demográfiai robbanást okozott a térségben” – hangsúlyozta Douglas Kennett, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusprofesszora, a tanulmány vezető szerzője. A népesség növekedése olyan városok megjelenéséhez vezetett a térségben, mint Tikal, Copán, vagy Caracol.
A legújabb klimatikus adatok azt mutatták, hogy 660 után fokozatosan egyre szárazabbá vált az éghajlat. A folyamat négy évszázadon át tartott, és a térség időnként súlyos aszályos periódusokat élt át. Mindez a mezőgazdasági termelés visszaeséséhez, a városállamok közötti háborúskodáshoz vezetett, a politikai hatalom központjai északabbra, a Yucatán-félszigetre „tolódtak át”. A legkegyetlenebb aszály 1020 és 1100 között, a jelentős maja központok „eleste után” sújtotta „Belize” déli részét, ekkor a maradék maja népesség is elhagyta a régiót.
„Évszázadok során csökkent a városok népessége és fogyatkozott a maja uralkodók hatalma, befolyása” – fogalmazott Douglas Kennett.
Hozzátette: a majákkal kapcsolatos gazdag régészeti és történelmi anyag lehetőséget nyújt a klímaváltozásnak a társadalmi és politikai rendszerek kialakulására és bukására gyakorolt hosszú távú hatásának komplex vizsgálatára.
Arlen Chase, a Közép-Floridai Egyetem antropológusa, aki a Yok Balum-cseppkőbarlang közelében lévő Caracol régészeti helyszín feltárásán dolgozik, viszont azt hangoztatta, hogy a maják sokszor és sikeresen alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz, így a szárazság önmagában nem okozhatta bukásukat.
„Mindazonáltal nem kétséges, hogy az aszályok komoly szerepet játszottak a maja civilizáció sorsában” – hangsúlyozta Arlen Chase
Forrás: MTI
