Archív

Marseille, kapu, semmi értelme – három Esteban-vers

tetovalt rozsa

„ma például láttam egy férfit akinek / egy rózsa volt a torkára tetoválva ő / azt mondta hogy isten nagyon szegény / mert mindent nekünk adott” – Jancsó Zoltán versei.

SEMMI ÉRTELME

Hej esteban mondtam már hogy az

életnek nincs értelme bár a teremtés

milliónyi formában hozza létre önmagát

ma például láttam egy férfit akinek

egy rózsa volt a torkára tetoválva ő

azt mondta hogy isten nagyon szegény

mert mindent nekünk adott esteban

nem hallgatunk a belső hangokra pedig

a nincs és a szeretet között van egy

rejtett szívdobbanás a hinta amelyre

ráülve kilendülhetünk a semmi fölé

esteban leengedted a medencéből a vizet

nem nem akarok úszni csak szeretem

nézni ahogy a felpuhult platánlevelek

lebegnek a felszínen és egyik sem akar

elsülyedni.

MARSEILLE

Hej esteban olyan végtelennek tűnt

az élet ma reggel égből kifeslő színes

szalag volt a parti sirályok hangja

csak a kert végéből néztem a vizet

és eszembe jutott hogy marseilleben

ismertem egy embert aki búvárruhában

lefeküdt a tengerfenékre hanyatt és csak

nézte a kikötőből kifutó hajókat a nagy

sötét testeket és a propellerek által

felkavart vizet és néha ahogy ott feküdt

húsz méter mélyen egyszercsak elsírta

magát mert nevetni nem is tudott volna.

KAPU

Hej esteban olajozd meg a kapu

sarokvasát úgy sikolt éjszakánként

mint egy megsebzett őz hangjától

lezuhannak a csillagok de nem is

hagyd igy esteban mert különben

nem hallom amikor hazajössz vagy

hagyjuk egészen nyitva de akkor

bárki bejöhet azt mondod esteban

hogy nem is jár erre senki.

Még több Esteban-vers

Veszély, Rímek, Minden pillanat – három Esteban-vers

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top