A történelem nemcsak elválaszt, de össze is köt. Gúzsba vagy drúzsba.
A Magyar Rádió Kulturális hetilapja az államosított gyanakvás és a civil közeledés esélyeiről adna hírt. Az örök barátsági és meg nem támadási szerződések a politika napi érdekei szerint köttetnek és bomlanak. Történelmi emlékezetünkből mégsem lehet kitörölni azt az azonosságtudatot, amelyet a minden hozzáértés nélkül meghúzott határok daraboltak. Csak a kultúra kelhet át konfliktusok nélkül a határokon. Sorompó kívül és belül…
Antall – Balassa Zoltán Kassa Európa Kulturális Fővárosa …………………………. 07,44
Márai Sándor Idegenek című regénye a megszállás túlélésének klasszikus leírása. A csapatok önnön ideiglenességük tudatába őrülnek bele. A mai Kassa nem szenved amnéziában, de a politika szívesen felejtené azt a sokszínűséget, ami egyébként naggyá tette a várost. Ám ami bonyolultnak látszik az a legegyszerűbb. Európa kulturális fővárosa januártól Kassa és Marseille.
Oláh Gál Elvira – gróf Kálnoky Borisz Barbu Violeta a családról………………….. 07,28
Ha az Afrikából behurcolt amerikai rabszolgák élettörténete nélkülözhetetlen eleme immár az új világ irodalmának, akkor a magyar arisztokráciának is össze kell magát szednie. Teszi is, szedi is az erdélyi kötődések egészen Bukarestig, Jászvárosig tartó történeteiben is. Kálnoky Borisz gróf Münchenben született, Franciaországban angol iskolában tanult, hogy el ne felejtse Erdélyt.
Antall – Kőrösi Tamás, Péter Tamás Luif Otmár Füveskönyve …………………..… 07,30
A botanizálás a legtömörebb irodalmi műfaj, mert sem tollal sem kapával nem lehet hadonászni. Luif Otmár soha nem akart könyvet kiadni, a szerzetes csak szinte önmagának jegyzetelt, lelkészként, hittudósként, tanárként. A diákjai viszont nem tudják őt elfelejteni. Kőrösi Tamás és Péter Tamás könyvet szerkesztett a szerzetes tanár írásaiból.
Tarnóczi László – Kukár István és a cselekvő gondolatiság …………………………. 07,30
Itt nincsenek műfaji határok, a látvány, az akusztikus elemek, a környezet együtt válnak dramaturgiává. Novák Attila, Szuhaj György, Kukár István nem bírnak magukkal és gondolataikkal, képzőművészként is eljátsszák őket. A dráma nem a disznóölő késben van, bár egy hurka is nagyon összetett dolog. Talán műalkotásnak is tekinthető.
Antall – Kobzos Kiss Tamás és a nehezen szerzett idill ……………………..……….. 07,10
Vidékisége volt európaiságának lényege. Csokonai Vitáz Mihály költői magatartását tudatosan vállalta volna, de komorabbra színezte líráját a kor. Kiss Tamás nem lett kizárólag debreceni költő, pedig itt élte le életét. Kicsi háza a mához igazítva, élő és működő irodalmi emlékhely, amit dédunokája sikongása is bizonyít.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, a zenei szerkesztő: Gere Erzsébet,
a gyártásvezető Guzsaly Ilona, a hangmesterek Farkas Szilvia és Rozbora Zoltán.
Műsorunkban a Szabó Gábor felvételei forogtak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
