A nyakánál ragadtam meg, hátulról. – egy Seperces Sárközi Richárdtól
Interjú
– Miért tette ezt a szörnyűséget?
– Belső késztetés volt.
– Hogy történt?
– Először csak követtem messziről. Egyre közelebb lopakodtam, hogy érezzem az illatát. Beszívtam a bőréből áradó szagot, éreztem a teste melegségét. Kivártam. Vártam a megfelelő pillanatot. Vártam, amíg nem figyel. Amikor eszik vagy iszik, vagy valami eltereli a figyelmét. A tökéletes pillanatot vártam.
– És lecsapott.
– Egyre közelebb értem, egyre több volt bennem az adrenalin, a szívem a fülemben dobolt…és igen, aztán sikerült.
– Hogyan történt a gyilkosság?
– A nyakánál ragadtam meg, hátulról. Addig tartottam, amíg rángatózott. Nehéz volt, de nem engedtem. Szeretem érezni, ahogy kiszáll belőlük a lélek.
– Belőlük? Nem először csinálta?
– Nem.
– És mi történt azután?
– Elcipeltem egy közeli bokorba, nehogy megzavarjon valaki. Ott nekiestem.
– Mit érzett eközben?
– Mivel már napok óta vágytam rá, megelégedettséget. Hálát. A nélkülözés végét.
– Köszönöm az interjút.
– Én köszönöm – mondta az oroszlán, és a mancsát felemelvvvvvvvvvvvűoűíposjergniű345óü8öaír4ommm
{jcomments on}
