A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit.
Kondor Béla legfontosabb grafikai sorozatait és kevésbé ismert alkotásait gyűjti egybe a Forradalmár, próféta, melós című kiállítás, amely a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban nyílt november 3-án.
A tárlat célja egyrészt a kondori komplexitás eszmei és anyagi dimenzióinak megjelenítése, másrészt a „Kondor-jelenség” újraértékelése – mondta Kukla Krisztián, a MODEM igazgatója a kiállítás keddi debreceni sajtótájékoztatóján.
A Kondor-művek mellett a tárlaton többek között Dürer, Rembrandt és Schongauer egyes alkotásai is láthatók majd, amelyek a Szépművészeti Múzeumból érkeztek – tette hozzá.
Érdekességként említette, hogy a monumentális, csaknem 2×4 méteres Szentek bevonulása című festmény évtizedek óta először hagyta el a Kiscelli Múzeumot, az eredetileg pannónak készült alkotást ugyanis 1984 óta senkinek sem adták kölcsön. Akkor a Magyar Nemzeti Galéria Kondor Béla-életműkiállításán szerepelt.
Különös apropót ad a kiállításhoz, hogy ez év december 12-én van Kondor Béla halálának 40. évfordulója és 2013. február 17-én, a tárlat utolsó napján emlékeznek meg a művész születésnapjáról – tette hozzá Kukla Krisztián.
A kiállítás hátteréről szólva a MODEM igazgatója kiemelte: Kondor Béla máig legendás művész, sokan a Kádár-korszak egyik legjelentősebb alkotójának tartják. A hátrahagyott művek és a legendárium alapján egy „uomo universale”, azaz egy modern Leonardo da Vinci alakja körvonalazódott róla a művészettörténetben és a köztudatban is. Egy biztos, Kondor valóban hatalmas grafikai anyagot, különleges festményeket, valamint ihletett verseket és rajongó barátokat hagyott maga után. A tárlat az életműből csaknem száz alkotást mutat be – nem annyira a teljesség, mint inkább az értelmezés és kontextualizálás igényével – a forradalmár, a próféta és a melós szemüvegén keresztül.
A kiállítás a nagyobb grafikai sorozatokból (Dózsa, Blake, Madách, Dürer) indul ki, ezek mentén vázolja fel Kondor művészetének különböző arcait, témáit és intellektuális rétegeit. Főművei, mint a Szentek bevonulása, a Darázskirály, a Savonarola vagy a Szent Péter és egy nő, illetve kevésbé ismert alkotásai, például az 1972-es történések hatására készült Gyilkosság az olimpián, a Kivégzés, az Afrika-antológia, a Felszabadulásunk 15. évfordulójára-sorozat képei egyaránt megtekinthetők a MODEM-ben.
Az alkotó eszme- és művészettörténeti párhuzamaiként Martin Schongauer, Albrecht Dürer és Rembrandt alkotásai mellett Koffán Károly, Barcsay Jenő, Csernus Tibor és Lakner László műveit is kiállítják. A Kondort inspiráló vagy általa illusztrált könyvekbe is bepillanthatnak a látogatók: a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a tárlat idejére a MODEM rendelkezésére bocsátotta – többek között – a művész illusztrációival készült kötetét, az Ébredő Afrika – néger költők antológiáját – említette meg Kukla Krisztián.
A kiállítást Hornyik Sándor, a MODEM vezető kurátora jegyzi, tanulmányával jelenik meg a tárlat katalógusa november közepén. A kiállításhoz kapcsolódva a MODEM decemberben rézkarcmaratont rendez, a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diákjai Kondor-parafrázisokat csinálnak, illetve egy külön weboldalt is kialakítanak a tárlat számára.
Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt
{jcomments on}
