A washingtoni belváros beültetésének ötlete azonban legalább két évtizeddel korábban, Eliza Ruhamah Scidmore író-fotográfus-földrajztudós fejében született meg.
Ünnepélyes szertartással indították útjára hétfőn az Egyesült Államok Nemzeti Arborétumából annak a somfaerdőnek az első száz facsemetéjét, amellyel Washington a messze földön híressé vált tavaszi cseresznyevirágzását kívánja meghálálni Tokiónak.
A Barátság Virágai Kezdeményezés keretében az amerikai külügyminisztérium, a japán nagykövetség és az Amerikai-Japán Hídverő Alapítvány munkatársai arról emlékeztek meg Washingtonban, hogy 100 évvel ezelőtt, a két ország közötti barátság megörökítésére, Japán 3 ezer cseresznyefát ajándékozott Amerikának. Noda Josihiho japán miniszterelnök április 30-i egyesült államokbeli látogatásakor amerikai tisztségviselők viszonzásként bejelentették, hogy a következő évszázad tiszteletére kormányuk 3 ezer somfát adományoz a távol-keleti szigetországnak.
A washingtoni arborétum munkatársai egy marylandi és egy észak-karolinai ültetvényről ötfajta somfát válogattak össze. A tokiói Jojogi parkban elültetendő első száz fa közül 66 csemete Appalache-i hó, 34 pedig Édesvízi vörös fajtájú lesz. Az amerikai somokat az elkövetkező évek során a japán fővárosban, valamint a 2011-es földrengés által legjobban sújtott Tohoku régióban és más területeken fogják elültetni.
Az első cseresznyefákat a japán kormány 1910-ben szállíttatta Washingtonba, miután Theodore Roosevelt amerikai elnöknek kulcsszerepe volt az 1904-1905-ös orosz-japán háború lezárásában, amiért 1906-ban meg is kapta a Nobel-békedíjat. A washingtoni belváros beültetésének ötlete azonban legalább két évtizeddel korábban, Eliza Ruhamah Scidmore író-fotográfus-földrajztudós fejében született meg. Scidmore 1885-ben kezdte meg a lobbizást annak érdekében, hogy a cseresznyevirágzás ünnepének, a szakurának a hangulatát az amerikai fővárosba varázsolják.
Fáradozása csaknem negyedszázadon át eredménytelen maradt, mígnem megkörnyékezte a Rooseveltet váltó elnök, William Howard Taft feleségét, aki felkarolta Takamine Dzsokicsi japán vegyész és Mizuno Kokicsi diplomata Japánból indított, párhuzamos kezdeményezését, hogy Tokió ajándékozzon cseresznyefákat Washingtonnak.
Az 1910-ben megérkezett első 2 ezer facsemetét azonban megsemmisítették, mert az amerikai agrártárca ellenőrei megállapították, hogy a fákba fonálférgek és rovarok költöztek. A mai washingtoni óriáscseresznyés fáinak ősei 1912-ben érkezett meg Amerikába. Az első két facsemetét a first lady, Helen Taft jelenlétében Csinda Szutemi japán nagykövet és a felesége ültette el március 27-én.
A rózsaszín tavaszi sziromtenger sikere átütő erejű volt. 1927-ben már washingtoni iskolás gyerekek játszották újra a másfél évtizeddel korábbi jelenetet, ahogy Scidmore, Taft és a Szutemi házaspár az első fákat elültette. Az első Cherry Blossom Festivalt (Cseresznyevirágzás Fesztivált) 1935-ben rendezték meg helyi civil szervezetek.
1938-ban már a “Nagy Cseresznyevirágzás Felkelésről” cikkeztek az amerikai lapok, mert aktivisták a fákhoz láncolták magukat, hogy megakadályozzák a Jefferson-emlékmű helyszínéül kiszemelt terep letarolását. Az amerikai kormány végül új fák telepítésének ígéretével szerelte le az elégedetlenséget. 1940-ben már szépségversenyt is rendeztek a washingtoni szakura idején.
A washingtoniak csak Japánnak a Pearl Harbor elleni támadása után néztek ferde szemmel a cseresznyésre. Négy nappal a háború kirobbantása után. 1941. december 11-én négy fa esett a bosszú áldozatául. Szerencsére a további pusztításnak sikerült véget vetni, ám a cseresznyefákat még évekig “keletiként” emlegették “japán” helyett.
1948-ban ismét szent volt a béke: az államokban cseresznyevirágzás-hercegnőket választottak, akik közül egyet Washingtonban királynővé is koronáztak.
1952-ben Japán kérésére már washingtoni vesszőket küldtek Tokióba, hogy segítséget nyújtsanak az eredeti ültetvény helyreállításában. Cserébe az amerikai főváros többször kapott még száz-, sőt ezerszámra is csemetéket; 1999-ben 50 olyat is, amelyet egy 1400 éves cseresznyefából szaporítottak. Az eredeti, 1912-es ültetvény hajtásaiból ma a két kontinensen több száz fa virágzik.
A centenárium alkalmából idén kivételesen öthetesre nyújtották az 1994 óta két hétig tartó cseresznyevirágzás-fesztivált. Az eseménysorozat fővédnöke 2012-ben a Helen Taft nyomdokaiba lépett fist lady, Michelle Obama volt.
Forrás: MTI
{jcomments on}
