Az összeesküvés-elméletek egyetlen hozadéka tehetetlenségünk igazolása. A Magyar Rádió Kulturális hetilapja visszamenőleg is vizsgálná, hogy okai, vagy áldozatai vagyunk-e a történelemnek. Tagadhatatlanul kultúránk része, mi több mozgatórugója a két véglet: a tragikus végzet és az illúziók mámora. A tükör nem hazudik, legfeljebb torzít, ám ha változásában vizsgáljuk vonásainkat – önmagunkban mégiscsak összerakhatjuk valóságra leginkább hasonlító képünket. Napi lépéseinket, vállalásainkat, döntéseinket is az időtlenséghez vagyunk kénytelenek mérni, különben a pillanat csapdája csattan bokánkon.
Antall – Borsi-Kálmán Béla magyar román kapcsolatok ……………………….……. 07,41
Az orosz birodalom nem gyógyult ki a nagyhatalmi kábítószer-függőségéből. A román-magyar viszony közelmúltbéli mérgezése is erre utal, ám a dolog nem előzmények nélküli. A nagy-Románia eszmét tápláló gyanakvás és az ebből fakadó türelmetlenség hajszálgyökerei azonban az elhúzódó feudalizmusra, az erdélyi földbirtokviszonyokra, a polgárosodás előtti időkre, a sajátos közép-európai városiasodásra is visszavezethetők.
Ternovácz István – Pál Tiborral a szerb történelmi legendákról …………………… 07,05
A múltat lehet gyújtóanyagként használni a kései háborúkhoz, de ezeknek az összecsapásoknak egyre inkább csak vesztesei és áldozatai lehetnek. Jugoszlávia szétesése talán nem tette véglegessé a térség kulturális kötődéseinek bomlását. Pál Tibor történész az Újvidéki egyetem tanára, a szerb-magyar kapcsolatok kiváló ismerője érvényes életművével marad közöttünk.
Antall – Tóth Angelika a bölcsész festő …………………………,…………….……… 07,20
Tóth Angelikának már az első világra való pillantásába kódolva volt festői látásmódja. Lehet, hogy tanulnia kellett ezt a megszólalást, de mintha csak önmagát kellett volna elsajátítania. Vaszary János óta nem tapasztalhat az ember ekkora nagyvonalúságot, Holló Lászó óta nem ilyen bátorságot, összefogottságot. Tóth Angelika ehhez képest bölcsészként diplomázott.
Szandtner Veronika – Sárdi Rudolf Laoszról és a laosziakról …………………..…… 07,15
A Dél-kelet ázsiai térség a japán ipari forradalom nyomán, Kína és India versengésének árnyékában talán nem tűnik fontosnak. A magyar felsőoktatás azonban az akkori szövetségi rendszer következményeként olyan kapcsolatokat épített ki, amelyre érdemes figyelnünk. Ha forradalmat nem is a mezőgazdasági eredményeket lehetett exportálni.
Antall – Ittzés Tamás a Bohém jazzról és a Kodályról ………………………………. 07,25
A zene már önmagában véve a szabad asszociációk világa jóllehet minduntalan megzabolázza a kotta kódja, miközben a megszólaltatás teljességéről igen keveset árul el az is. Tehát lehet is tanítani a zenét, meg nem is. A magyar jazz felől közelítve zenei képzésünk pedagógiai tartalékait, aligha kerülhetjük meg a gyakorlatot. Minden a kórusban kezdődött.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, zenei szerkesztő: Gere Erzsébet,
a gyártásvezető Bándi Domokos, hangmesterek: Farkas Szilvia és Ignácz Katalin
Műsorunkban a Bohém Ragtime Band felvételei forogtak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
