Akár egy migrációs térkép is felrajzolható az egyes országokból érkezett írók sorsát követve. A berber író marad a legtovább. Hárságyi Margit interjúja a táborból, többek közöttBalázs F. Attilával.
Akár egy migrációs térkép is felrajzolható az egyes országokból érkezett írók sorsát követve. A berber író marad a legtovább. Hárságyi Margit interjúja a táborból, többek közöttBalázs F. Attilával.
A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet választotta a PEN Club annak az alkotótábornak helyszínéül, amelyre tizenhat országból hívtak meg neves szerzőket. A kisebbségeket képviselő, kalandos életű költők, írók, műfordítók tíz napot töltenek el együtt; élmények járják át őket, közös műhelymunkáik során egymás irodalmát, sorsát is megismerve viszik majd hírünket a nagyvilágba.
Az irodalom népszerűsítése, az írók közötti baráti szálak előmozdítása és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelmezése a legfőbb elvei az 1921-ben alapított nemzetközi szervezetnek, az International PEN-nek (vagy PEN Clubnak). A világ számos országában, több száz központtal tevékenykedő nem kormányzati szervezet a legkülönfélébb írókat, műfordítókat, esszéírókat és költőket tömöríti. A Pécsre meghívott vendégek között a moldáviai, vajdasági, osztrák, francia és szlovén alkotók mellett ott van Kínából az ujgur PEN Club elnöke, és egy berber író is Algériából.
Akár egy migrációs térkép is felrajzolható az egyes országokból érkezett írók sorsát követve, olyan kacskaringós sokuk életpályája.
Nem unatkozhatnak
Balázs F. Attila költő, író az első Zsolnay-negyedbeli alkotótábor koordinátora Szlovákiából érkezett. A Magyar Írószövetség tagja, de kiadói, szerkesztői tevékenységét Szlovákiában folytatja. Ugyanakkor erdélyi származású, és mivel ott is van háza, a Román Írószövetség munkájában szintén részt vesz. Mindhárom országban tevékenykedik.
– Miért választották éppen Pécset?
– El tudtuk volna képzelni az alkotótábort az írószövetség egy Balaton-parti alkotóházában is, amelyek csendes, jól bejáratott helyek, elmélyült munkára alkalmasak, nem zsongnak ott a turisták, mint a Zsolnay Negyedben – néz körül a költő. – Most, pár nap elteltével már látjuk, hogy helyesen döntöttünk, és ezentúl évente itt szeretnénk megrendezni az alkotótábort, mert Pécs történelmi, kulturális, építészeti emlékei pazarok, így soha nem unatkozhat egy író, mindig van mit nézegetnie, hiszen 24 órán keresztül nem lehet alkotni. Összesen 16 szerző jár most itt, nem sokuknak van annyi ideje, hogy a teljes 18 napot itt töltsék.
Elmondja, hogy az első napokban velük voltak a magyar PEN Club vezetői, Csicsery-Rónay Erzsébet, aki az Egyesült Államokból jött vissza, és Petőcz András alelnök is.
Közlése szerint talán a berber író vendég marad leghosszabban, őt most nem a szépirodalom köti le, hanem egy katalán-berber szótár megrendelésének tesz eleget; száműzetése miatt sokéves ösztöndíjjal Barcelonában tudott letelepedni a családjával.
Salem Zenia először jár Magyarországon.
– Számunkra Magyarország közeli, baráti állam. Nagyon jók a politikai, hivatalos kapcsolatok Algéria és Magyarország között, de keveset tudunk egymás irodalmáról, történelméről, pedig sok közös vonás fedezhető fel a múltunkban – húzza alá a berber író az MTI-Pressnek. – Példamutató kis nép a magyar, mert hazára lelt Európa közepén, a tizedik századtól államot épített a saját területén, mert előtte csak vándorolt. A többi európai ország folyton harcolt a területekért, a magyarok pedig építették a hazájukat, az államukat. De ebben az alkotótáborban nagyon érdekes sorsokat ismerhetünk meg, egymás műveit fordítva, és sokat beszélgetve.
Balázs F. Attila ötlete nyomán az alkotótáborban műfordítói műhelymunka indult, hogy megismerkedjenek egymás műveivel is, a későbbiekben pedig népszerűsítsék az itt készült fordításokat. Vallják, hogy akármilyen jó is egy irodalom, addig nem létezik, amíg meg nem mutatják a nagyvilágnak. Ezzel nem csupán az egyes alkotók nyernek, hanem az egész ország kulturális élete is.
Ez a legolcsóbb reklám
– Az írók csendes emberek, a tizenhat alkotó is alig észrevehetően mozog itt. Mégis, milyen erőt fejt ki leírt szavuk?
– A zene elhangzik, a legzseniálisabb színmű is csak egyszeri csoda, megismételni nem lehet. De az irodalom megmarad, és a leírt szó hat, elkezdi élni életét, sokszor az írótól teljesen függetlenül is – gondolkodik hangosan Balázs F. Attila. – Ez a legolcsóbb reklám, elviszik majd a jó hírt rólunk, hogy Magyarország gyönyörű, a Zsolnay Negyed páratlan, a magyar irodalom érdekes.
Lennert Tímea a Vajdaságból, Doroszlóból érkezett költő, az Irodalmi Jelen tudósítója.
– Közel lakom Pécshez, már jártam itt, de most Márta István igazgató úr és munkatársai körbe vezettek bennünket a történelmi városrészekben is. Nagy élmény volt – meséli. – És természetesen a beszélgetések során kirajzolódó sorsok is nagyon tanulságosak. Mi sokat panaszkodunk, hogy nekünk milyen nehéz a Vajdaságban kisebbségben lennünk, és itt láthatjuk, hogy nálunk lényegesen rosszabb helyzetben is élnek, mint például a berberek és az ujgurok.
Igor Ursenco román író Moldáviából települt át Nagybányára. A tízkötetes szerző, fordító, író, dramaturg gyakran jár át Magyarországra, de Pécset először látta.
– A Zsolnay Negyed pompás alkotói környezet, csendes és mégis inspiráló. Pécsett kedvedre járhatsz, nézelődhetsz – állapítja meg. – A negyed egy város a városban, itt mindent megtalálsz. Pécsett olyan sok nyelven beszélnek, annyi kisebbség él, mint ahonnan származom. Szeretem az ilyen nyitott városokat, itt az emberek másként néznek a világra.
– És végül a legfontosabb – talán ebben a véletlen is segített -, hogy ebben a társulatban mindenki vagy kisebbségi, vagy ilyen témával foglalkozó irodalomár – vonja meg a végső mérleget a koordinátor. – Jó bemelegítés volt ez a szeptemberi nagy budapesti PEN-konferencia előtt, melyre meghívtuk az itteni vendégeket is, és melynek témája a kisebbségi helyzet, a nemzeti irodalmak, az autonómia kérdései. Sikerült fordító műhelyekben összekovácsolni a vendégeket, alkotásaikból kötetet adok ki, melyet a konferencián mutatunk majd be.
Forrás: MTI, fotó: Gyökeres György
{jcomments on}
