Archív

Üvegfelhőt tervezett Frank Gehry Párizsba

guggenheim-bilbao

A bilbaói Guggenheim Múzeum nem csupán a kortárs építészet egyik ikonja, amely a baszkföldi várost a spanyolországi turizmus egyik központjává tette: Párizs egyik jövendő nevezetessége sem született volna meg nélküle – erről maga a 83 éves, de továbbra is alkotóerejének teljében lévő tervező, a Pritzker-díjas amerikai építész, Frank Gehry beszélt a párizsi Le Figarónak adott interjújában.

Az ősz hajú, mosolygós alkotó, aki 1989-ben nyerte el az építészeti Nobelnek számító Pritzker-díjat, fáradhatatlanul járja a világot. Párizsba Pekingből érkezett, ahol régi barátjával, Jean Nouvel francia sztárépítésszel és Zaha Hadiddal, a világhírű iraki-brit tervezőnővel versenyez a Kína leendő országos művészeti múzeumának felépítésére kiírt pályázaton. A létesítmény a híres “madárfészek”, a pekingi olimpiai stadion közelében kap helyet, modern és kortárs gyűjteményeket fogad majd be.

Gehry rendszeres látogatója Párizsnak, ahol a Fondation Louis-Vuitton 2014-re elkészülő épületének, egy kortárs művészeti központnak a munkálatait követi figyelemmel. Az építész Icebergnek, Jéghegynek nevezi a hatalmas “üvegfelhőt”, amely különleges, a lehetőségek határait szüntelenül bővítő életpályájának legjelentősebb megnyilvánulása lehet (bár persze nem jéghegy és nem is üvegfelhő). Az épület a technológiai tudás kirakata is lesz, a Vuitton-alapítvány már elnyerte vele az amerikai építészeti intézet úgynevezett BIM-díját.

A Le Figaro idézte Gehry egyik korábbi nyilatkozatát, amely szerint egy-egy terv sikere mindig a rendelőtől függ. Arról, hogyan találkozott a Louis-Vuitton márkát magában foglaló LVMH divatbirodalom elnök-vezérigazgatójával, a világ egyik leggazdagabb emberének számító Bernard Arnault-val, az építész most felidézte, hogy az eset csaknem tíz éve történt. “Bernard Arnault, akinek őszinte megrázkódtatást jelentett a bilbaói Guggenheim-múzeum élménye, meghívott Párizsba, hogy megmutassa, hol szeretné létrehozni jövendő alapítványát, amelynek tervezését rám akarta bízni. Mély meghatódást éreztem, ahogy elképzeltem, miként sétált a XIX. században Marcel Proust ezen a helyen, a Bois-de-Boulogne botanikus kertjében” – mesélte el az amerikai építész.

FrankAhhoz, hogy az erdővel tökéletesen harmóniában lévő épület születhessen meg, arra volt szükség, hogy üvegből készüljön. “A felhő gondolatát az adta, hogy az üvegház a múltban is jogosan került a kertbe. Ahhoz pedig, hogy a létesítményben művészetet jelenítsünk meg, olyan kettős burkot képzeltem el, amely egyfajta üvegvitorlaként utal a hajósra, aki vagyok. A szüntelenül fejlődő világhoz hasonlóan ez a vitorla az évszakoknak, az óráknak és a fényeknek megfelelően változni fog. Tiszavirág-életű hatást kívántam teremteni. Az átlátszó felhőn keresztül lehet feljutni a lépcsőn ahhoz, hogy értékelni lehessen, miként nyílik az épület a kertre, és hogyan hatol a természet a belső terébe” – magyarázta el megvalósulóban lévő álmát az építész a francia lapnak.

Mint elmondta, a részleteket Bernard Arnault-val folytatott folyamatos konzultáció során alakították ki, így azt is, hogy az épület egy nagy játszótérbe olvad majd be. A Bois-de-Boulogne-ba tervezett épülethez hasonlót a világon sehol másutt nem tudott volna elképzelni – jegyezte meg az építész -, aki külön köszönetet mondott a francia milliárdosnak a páratlan ajánlatért.

A tervezési folyamatról elárulta, hogy előbb kézzel formálta a maketteket, 30-40-et is készített, majd számítógépes programot hozott létre a részletek kialakítására. “Magam sem képzeltem volna, hogy ez lesz életem legbonyolultabb épülete” – vallotta be a tervező.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top