Csengery Kristóf: Dalok könyve – bemutató a Kossuth klubban

Csengery Kristóf zenekritikus, költő a napokban elhunyt Géher Istvánra emlékezett könyvbemutatója kezdetén. (Csanda Mária tudósítása)

A tudós költő nélkül nem született volna meg a mostani kötetbe került versek néhány anakreóni darabja, alkaioszi strófában írt költeménye. A nyolcvanas évek kezdetétől jelent meg Géher István költészetében az antik metrumok ütköztetése a modern formákkal, amiből érdekes, vibráló posztmodern líra keletkezett. Nem írta volna meg ezeket a verseket, ha ő nem lett volna – fejezte be emlékezését.

Kálnoky László, aki az Élet és Irodalom Új Hang rovatában bemutatta, annyira támogatója volt a szárnyait bontogatónak, hogy ő maga gépelte le és küldte el folyóiratoknak pártfogoltja verseit – idézte fel a kezdeteket beszélgetőtársával, J. Győri Lászlóval a költő. Az első kötet pedig azért lett, mert Kálnoky akarta – fogalmazott Csengery, és ennek a burokban indulásnak meglett a böjtje, mert folyamatosan publikált ugyan, de nem gondolt arra, hogy könyvbe rendezze verseit. Így történhetett, hogy a következő versgyűjtemény csak huszonkét év múlva jelent meg, mire Bán Zoltán András, aki maga is zenekritikus és irodalmár, egy hangversenyen megjegyezte a mellette ülőnek: újabb huszonöt év múlva megint kiad egy kötetet?

Heine-től és Si Kingtől is ismerjük a címet, miért ezt választotta? – tette fel kérdését a beszélgetőtárs. Csengery Kristóf úgy érzi, a vers napjainkban marginalizálódik, és el kezdett játszani a műfajjal. Így született a dal megnevezés, ami a költészetben egy megszólalásmód, ezen belül akármilyen lehet, nem úgy, mint a zenében, ahol szigorúan meghatározott szabályok kötik. A játék és irónia lehetősége a legfontosabb a számára.

Hét év versei találhatók a kötetben, a szerkesztés kihagyta a limerick–típusúakat, vagy közéletieket, amelyből az Édes hazám című, a Könyvhétre kiadott antológiában találunk példát. Tematikai íve az öt fejezetcímre osztott könyvnek a nyitó ifjúságtól a záró távozás-versekig terjed, de nem homogén egy-egy ciklus.

– Milyennek látja ma a költő szerepét és mit gondol a verseiben jelen lévő szorongásról, melankóliáról? – kérdezte még J. Győri László. – A költő magának írja a verseit, ha szerencsés, lesznek, akik olvassák – hangzott a válasz. Hajlik a melankóliára, ami általános poétai tulajdonság, a verseknek viszont egy méregtelenítési funkciójuk is van, mint ahogyan a háznak egy olyan edénye, amibe a felesleges, kidobandó holmik kerülnek. Így azt is elmondhatja, hogy ő sokkal derűsebb, mint a versei mutatják.

A jövőről megtudhattuk, előkészületben egy gyerekvers kötet Szitakötő címmel, amelyen Orr Máté képzőművésszel közösen dolgoznak. A Liget folyóirat feladványaira írt feladványverseket is találunk majd a kötetben, és mint a mesterének tekintett Weöres Sándor, Csengery Kristóf is úgy gondolja, hogy szinte mindenről lehet és kell is írni a gyerekeknek.

{jcomments on}