A gasztroregényt az Ulpius adta ki.
A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács, mákkal bőven megszórva. Szombatra hosszúkás, az őszi nagyünnepekre kerek formában sütik. A regény címe arra utal, hogy ebben a tipikusan huszadik századi magyar történetben úgy fonódik össze a Kohav és a Stier család sorsa, benne az érzéki szerelem, a zsidó hagyomány és a konyhaművészet szálai, akár a barhesz tészta ágai.
A regény főhősének, Virágnak felnőtt fejjel, egy új szerelem miatt válik igazán fontossá a zsidóság, ekkor mélyed el a hagyományokban és a zsidó konyhaművészetben. A főhős építész, mint a dédapja, de leginkább vaníliaillatú kelttészta- és trüffelépítmények tervein dolgozik.
A regény szövetébe illeszkedő receptek által megismerheti az olvasó a ludaskása, a zsidótojás, a tojásfehérjéből és őrölt mandulából sütött apró sütemény, a macaron és a barhesz készítésének titkát. Az író szatirikusan ábrázolja a gasztrománok világát, abszurdba hajló nézőpontból tekint a zsidó lélekre, istenkeresésre, szexre.
A Barhesz című könyvből megtanulható, hogyan kell táplálni testileg és lelkileg az embert körülvevő világot és azt is, „hogy sohasem késő tovább formálni a teremtett életedet és az addig biztosnak gondolt lelki vágyaidat” – jegyezte meg Radnóti Zoltán rabbi.
Rubin Eszter az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomázott, majd művészeti iskolát végzett és enteriőrtervezőként dolgozott. Később cukrász képesítést is szerzett, talán ez is közrejátszott abban, hogy első regénye, a Barhesz olyan „ízletesre” sikerült.
Forrás: MTI
{jcomments on}
