Moholy-Nagy László filmjeit bemutató napot rendezett szombaton a londoni Barbican központ Bauhaus: Art as Life (Bauhaus: a művészet mint élet) című kiállításának keretében a Magyar Kulturális Központ.
A rendezvény kiemelt vendége volta művész lánya, Hattula Moholy-Nagy, aki az Egyesült Államokban él és a 2003-ban létrehozott Moholy-Nagy Alapítvány igazgatója. Hattula Moholy-Nagy beszélt családi emlékeiről, a Bauhaus amerikai működéséről. Az ő részvétele a programon a Londoni Magyar Kulturális Központ támogatásának köszönhető – mondta el Végh Gyöngyi, az intézet munkatársa.
A Bauhaust, a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézményét 1919-ben Weimarban alapította Walter Gropius, az iskola 1925-ben Dessauba költözött, a Gestapo 1933 áprilisában bezárta és lepecsételte az intézményt. Moholy-Nagy 1937 októberében az Egyesült Államokban, Chicagóban megnyitotta az Új Bauhaus iskolát. A Bauhaus mint eszme a századfordulón kibomló művészeti törekvések összegezése, alkotó módszer és alkotói magatartás volt.
A három részből álló egész napos program életre hívott egy 1929-es stuttgarti filmfesztivált, betekintést engedett a magyar születésű művész életébe egy különleges dokumentumfilmmel és bemutatott Moholy-Nagy rövidfilmet is.
Moholy-Nagy László (1895-1946) a 20. századi avantgárd művészet kiemelkedő alakja, ipari formatervező, a Bauhaus iskola tanára és a kísérleti filmek egyik magyar úttörője.
Thomas Tode Bauhaus-szakértő bevezetésével Moholy-Nagy László a film és fotográfia kurátora címmel ismerhetik meg az érdeklődők az 1929-es stuttgarti film- és fotószemlét, a FiFo-t, amely az akkori Európa legjelentősebb mustrája volt, és amelyre Moholy-Nagy és Hans Richter közösen válogatta a filmeket. Az akkor bemutatott filmek közül többet, így Marcel Duchamp, Walter Ruttmann, Fernand Léger, Réne Clair, Guido Seeber, Eugéne Deslaws, Joris Ivens és Mannus Frankens munkáját ismét levetítik.
Bemutatták a Moholy-Nagy László életével foglalkozó A tartós kísérlet (Permanent Experiment) című dokumentumfilmet, Jens Schmohl alkotását, amelyben archív filmeket, fotókat és interjúkat ötvözve meséli el a rendező a művész életét a magyarországi kezdetektől a chicagói Design intézetben betöltött szerepéig. A dokumentumfilm vetítése előtt Hattula Moholy-Nagy mondott bevezetőt.
Filmtörténeti esemény volt, hogyMoholy-Nagy rövidfilmje nagy vászonrakerült. Az esemény egyben az ősbemutatója az Univerzális Nyelv, egy elveszett kiáltvány című 16 milliméteres filmnek. A mű két rejtélyes módon elveszett alkotásból merít ihletet: Moholy-Nagy Hang ABC-jéből (1932) valamint a Richter és Eggeling által jegyzett kiáltványból, amely az Univerzális Nyelv (1920) címet viselte.
A vetítés után a művész lánya közönségtalálkozón vett részt.
Forrás: MTI, fotó: Földi Imre
{jcomments on}
