… mondja Esterházy Péter régi időkre emlékezve a privát mészöly című, Dér Asia és Gerőcs Péter által készített filmben, melynek szövegkönyve a Forrás februári számában olvasható.
S persze van mégis irodalom, ezt bizonyítja a Forrás gazdag kínálata, hiszen Tandori Dezső, Villányi László, Szlukovényi Katalin versei és Géczi János prózája mellett egy 2000 őszén készült interjút olvashatunk Szabó Magdával Kabdebó Lóránt tollából, melyet szerkesztőink felkérésére dolgozott fel ennyi év után.
Ezzel nincs vége az interjúk sorának, Staar Gyula Vekerdi László tudomány- és kultúrtörténeti esszésorozatáról, A véges végtelenről beszélget Herczeg Jánossal.
A számban mindezek mellett Kelemen Lajos Villányi László Ámulat című kötetéről, Kelemen Lajos és Murányi Sándor Olivér Blénesi Éva Faludy-monográfiájáról, Monostori Imre pedig Szitár Katalin A regény költészete – Németh László című könyvéről ír.
Gerőcs Péter – Dér Asia
privát mészöly
Nem azért aprólékoskodunk itt tárgyakkal, fiókokkal,
mintha a halott Öregemberről ne tudhatnánk, amit
akarunk, s ami esetleg meg is felel annak, ami „történt”.
Nem. Éppen most tehetünk úgy, mintha élne,
és a nyomozásunkkal ölhetjük meg annyira, hogy ne
fogjon rajta a halál.
Idézet Mészöly Miklós Film című regényéből
Krasznahorkai László
A régi Mozgó Világ halotti torán mutattak be Mészöly Miklósnak. Emlékszem, hogy nagyon belemerültünk a zsivajban a beszélgetésbe. Nagyon kíváncsi volt rám, vagy ez manifesztálódott. Én az elfogódottság miatt nemigen mertem kérdezgetni őt.
Nádas Péter
Többször rászántam magam, többször eljutottam a telefonig, de nem mertem fölhívni.
Márton László
Felhívtam. Nagyon szűkszavú volt. Emlékszem, hogy amikor azt mondtam, Mészöly Miklóst keresem, nem azt válaszolta, hogy én vagyok, hanem azt, hogy az beszél. És akkor hajlandó volt egy audienciát adni a Városmajor utcai lakásán.
Nádas Péter
Órákat beszélgettünk. Talán még elvitt valami kocsmába is; én nem szerettem soha kocsmába járni, de az is baromi érdekes volt, mert ő a kocsmajárókkal nagyon jó viszonyban volt, és gyakran megfordult itt.
Márton László
Akkor egy másfél órás beszélgetésre került sor, ezt pedig további húsz év beszélgetései követték.
Szigeti László
Kimentem Hraballal Kisorosziba; az egy nagyon szép élmény, ahogy ők egymással beszélgettek. Tulajdonképpen ott kezdődött az intenzívebb kapcsolat kettőnk között.
Móser Zoltán
Az első találkozás Miklóssal most eszembe jut, mert a Frankel Leó utcából jövök, ott lakott Jékely, és valamiért a Zsoli bácsinál voltam (akkor Miklósnak már volt egy kis Reunault-ja, és már bérelt Kisorosziban). Jékely az Áprily-völgyben lakott, ő vitte föl. Egyszer csak azt mondja Zsoli bácsi: „Na, vedd elő a masinádat, vagy a puskádat, mert jön egy nagyvad, ezt lődd le!” Illyésről és Miklósról mindig jó képet tudtam csinálni. Ennek az volt az egyszerű oka, titka, hogy elfogadtak és abszolút nem érdekelte őket, hogy én fotós vagyok, és ott a fényképezőgép. Erre azt szoktam mondani, hogy adták az arcukat.
Szegedy-Maszák Mihály
Elég sokat voltam Kisorosziban, mert ott volt neki egy kis kulipintyója. Ott elég rendszeresen, hol több emberrel, hol kevesebbel, majd a Városmajor utcában, a lakásán is többször találkoztunk. Aztán később volt olyan is, amikor itt ült.
Márton László
Én magam nem kerültem vele olyan szoros baráti kapcsolatba, mint például Nádas, vagy Esterházy, vagy akár Krasznahorkai, vagy akár Kukorelly.
Kukorelly Endre
Ami igazán összehozott minket az az, hogy én a szomszédja lettem Kisorosziban körülbelül tizenhat évig.
Nádas Péter
(képet mutat)
Ez az a kisoroszi faház, amihez aztán építettünk egy téglarészt, és az e melletti telket vette meg aztán a Miklós.
Esterházy Péter
Kisorosziban hol véletlenszerűen, hol híva lett társaság. Mintha fiatalok volnánk, és volna irodalom, és előttünk az élet, és nyár van, sárga szoknyák…
A Mészöly-filmről Györe Balázs
Interjú a Mészöly-film alkotóival
