A szabadegyetem jellegű, tudományos ismeretterjesztő sorozat elsősorban a nagyközönség – az érdeklődő laikusok, értelmiségiek, tanárok, egyetemisták, diákok – számára ajánlható, mert ha nem is új, de napjainkban még mindig szokatlan megközelítési módot kínál a művek elemzéséhez.
Az első években Irodalom és pszichoanalízis volt a sorozat címe, és elsősorban – de nem kizárólag – a József Attila-kutatók fóruma volt, hiszen mindnyájukat érdekelte: miért tartotta a költő a lélekelemzést olyan fontos önszemléleti mintának, hogy nemcsak a verseiben hasznosította a „rejtett összefüggések tudományát”, hanem társadalomtudós-elméletalkotóként is hasznosította, amit módszeres önképzéssel megtudott a témáról.
Sajnos, hazánkban évtizedeken át nem hathatott szélesebb körben mélylélektani nézőpont, mert a negyvenes évek végén „burzsoá áltudománynak” minősítették Freud és követői tudományát, s megszüntették az egyetemeken a pszichológiai képzést. A kommunista hatalom ezzel az intézkedéssel átmenetileg – de maradandó hatással – eltüntette ezt a témát a közgondolkodásból. Természetesen Freud legeredetibb gondolkozású magyar munkatársának és barátjának, dr. Ferenczi Sándornak (1873–1933) a műveit sem lehetett olvasni – és jellemző, hogy a rendszerváltás előtt előbb fedezték föl őt külföldön, mint a hazájában.
A világméretű „Ferenczi-reneszánsz” ellenére Magyarországon még ma sem tudnak eleget a pszichoanalízis „budapesti iskolájának” vezéralakjáról. Sem a nevét, sem a műveit, sem terápiás újításait (amelyek miatt élete végén összekülönbözött Freuddal) nem ismerik elegen. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni a nevét viselő egyesület és a József Attila Társaság.{jcomments on}
Miután az irodalmárok derékhadának nem tanították az egyetemen a pszichológiai alapműveket (és a József Attila-kutatók is csak a költő jobb megértése kedvéért ásták bele magukat a pszichoanalitikus szakirodalomba), mindenkinek ajánlható ez az ismeretterjesztőnek nevezett, valójában önvizsgálatra késztető, „interdiszciplináris” sorozat, melyben a tudomány és a művészet találkozik.
Nem véletlen, hogy a lélekelemzés elméletalkotói irodalmi alakokról nevezték el a jellegzetes pszichés komplexusfajtákat (Ödipusz, Elektra, Oresztész, Phaedra) – hiszen a családban nevelkedő emberek kapcsolati konfliktusait az ős- és ókorban a mítoszok, majd az irodalmi művek jelenítették meg. Ilyenformán nemcsak az irodalomtörténet lezárult fejezeteiben keletkező művekre alkalmazható a pszichoanalitikus értelmezés, hiszen amíg emberek írják a verseket, regényeket és drámákat; látható és láthatatlan anyaggá transzformálják a bennük élő képeket-hangokat – addig a műveik is az emberi lélek törvényszerűségei szerint „működnek”. És ha a „befogadó” mindezzel tisztában van, árnyaltabb-gazdagabb-átélhetőbb élményt kínálnak nekik a műalkotások.
Valachi Anna
irodalomtörténész,
a sorozat szerkesztője
Budapest,
MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS
2011-2012. évi program
2011.
Szeptember 30.
Rigó Béla költő, irodalomtörténész (Budapest)
Múzsakarrierek és karrier-múzsák
(Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, József Attila
és mások életműve – az ihlető nők szemszögéből)
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
Október 21.
Beke lászló művészettörténész (Budapest)
Art brut, outsider art és társaik.
Fogalmi tisztázás
November 18.
Bárkán György pszichológus, esztéta (Budapest)
Filozófia és szerelem.
Jean Paul Sartre és Simone de Beauvoir
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
December 16.
BÓKAY ANTAL irodalomtörténész (Pécs)
Pszichoanalitikus önreflexiók József Attila kései költészetében
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
2012.
Január 20.
Szabó Zoltán Pál képzőművész, független filmes, filmes szakíró
(Budapest)
A pszichoanalízis, mint művészeti metanyelv Luis Bunuel filmjeiben
Február 17.
Petrányi Ilona irodalomtörténész (Budapest)
Az Ulpiusok.
Egy pszichopata család mint a fiatalság és a szabadság szimbóluma
Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében
Március 23.
Dede Éva tanár, pszichológus (Budapest)
Melankólia és nárcizmus Caspar David Friedrich képein
Április 20.
Tverdota György irodalomtörténész (Budapest)
József Attila „pszichoiratai”.
Szerkesztői széljegyzeteka költő prózai értekezéseinek kritikai kiadásához
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
Május 18.
Láng Judith Veronika újságíró, esztéta (Budapest)
Az agresszió, az önkielégítő ostobaság,
a hatalom és a szadizmus deformáló ereje
Ottlik Géza Iskola a határon és William Golding A legyek ura című regényében
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
Június 15.
SZALCZER ESZTER irodalom- és színháztörténész (New York, USA)
Egy őrült védőbeszéde.
Alkotás, szerepjáték és a nemek harca August Strindberg műveiben
Közreműködik: Bánffy Edit előadóművész
A sorozat szerkesztője és a műhelybeszélgetéseket vezeti:
Valachi Anna irodalomtörténész (Budapest)
A műhelybeszélgetések pénteki napokon 18 órakor kezdődnek
a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A belépés ingyenes.
