{jcomments on}
– Dina tizenöt éves kora óta nem élt nemi életet. Hiába mondta a nagyanyja, hogy úri lányok nem fütyörésznek, mint a nagyfiúk, és egyébként is, a sok fütyöléstől megnő a melle, nem hallgatott rá.
Így tizenöt éves korára akkora mellei nőttek, mint a görögdinnye, a csípője pedig húsos párnákkal rakódott körbe, és úgy ringott, mint egy gondola a vízen. Akkor az egyszer, s azóta nem.
A családdal mentek nyaralni Horvátországba. Hajnalok hajnalán kellett útra kelni, és a magyar-horvát autópályákon végigszáguldozni, hogy időben megérkezzenek a komphoz, ami a szigetekre ment Rijekából. A nagyanyja Rijekát is ismerte. Azt mesélte, hogy érettségi ajándékként azt kapta a szüleitől, hogy egy hetet nyaralhatott az akkor még Abbáziában. És a lelkére kötötte Dinának, hogy vigyen magával egy extra lepedőt vagy plédet, mert a szállodák személyzete nem szívlelheti, ha a szállóvendégek leviszik az ágyneműt a plázsra.
Ott látott életében először pálmafát, és nemcsak kicsiket, mint otthon a teraszon a dézsában, hanem nagyokat, hatalmasakat, vastag szőrös törzzsel, amelyek büszkén meredeztek a sétányokon.
Egy ilyen sétányon történt. A szülei egy zenés mulatóhelyen töltötték az időt, ahol kólóztak is, de legfőképpen lerészegedtek, és ebből Dinának hamar elege lett. Azt nem vette észre, hogy kifigyelték, hogy előre eltervezték, le fogják szólítani. Csak annyit vett észre, hogy a tömegből feltűnik egy kedves arcú fiatalember, és elindul feléje.
Azt nem értette, miért akarta a fiú megmutatni a szobáját, és az állítólagos szobához miért pont a bozóton keresztül kellett menni. A fiú az öngyújtójával világított, a másik kezében Dina kezét szorongatta. A lányt össze-vissza karcolták a tövisek mire egy elhagyatott helyre értek.
De semmi sem úgy alakult, ahogy azt elképzelte, ahogy azt a filmekben látta, vagy a könyvekben olvasta. A valóság az volt, hogy senki nem kérdezte, mit akar, akar-e valamit, teljesen semmibe vették még a létezését is, csak a testét akarták. A testet, amivel neki kevés kapcsolata volt, nem is vett róla tudomást, olyan kövérnek és otrombának érezte magát, amióta görögdinnyényi melle és gondolányi csípője nőtt. Akkor végképp el is vesztett mindent, amit lehetett. És azóta sem hajlandó testekkel szóba állni soha többé ebben az életben.
