Jól vagyok, hála Istennek, a családban is mindenki jól van… De nagyon fájdalmas és szívszorító a helyzet Egyiptomban. Valamennyit csillapodott, de még mindig nem ért véget.
Na, kicsit mesélek neked az eseményekről. Január 25-én kezdődtek a tüntetések, amelyek később forradalommá váltak. Egyetlen igényük volt, hogy a korrupt belügyminiszter lemondjon, és menjen a hatalomból. Mert nagyon gazember volt, zsarnoksággal rendelkezett a nép fölött. De ő a rendőrséget használta, hogy elfojtsa a tüntetést. Öt fiatalt öltek meg, és sokan megsérültek.
Aztán még egyszer kivonultak az emberek a pénteki közös ima után, minden mecsetből összeszaladtak a legnagyobb terekre. De haragvósabbak voltak, mint az első napon. A haragpénteknek nevezték. Nagyobb lett az igényük, az egész kormány buktatása, még az öreg elnököt is el akarták zavarni, aki 30 éve uralkodott az országon. Korrupció miatt, munkanélküliség miatt, Amerika iránt és Izrael iránt lévő ügynökség miatt, szegénység miatt.
De az elfojtás borzalmasabb volt, mint a kezdetekben, lőfegyvert is használták a rendőrök a tüntetők ellen, rengeteg fiatal meghalt, és a végén a tüntetők is az erőt kezdték használni. Fölégettek minden rendőrőrsöt, minden rendőrségi kocsit, és estefelé minden rendőr elmenekült. Sehol nem maradt rendőr, még a börtönöknél dolgozó rendőrök is eltűntek, ennek következtében minden rab kiszabadult, és a rendőrség hiányában,amelynek még mindig homályos az oka,lehet hogy rendőrségi parancsok alapján, vagy valaki fizetett neki, nem tudjuk pontosan, hogy ki szőtte az összeesküvést, de ettől kezdve az egész országban fegyveres rabok, és mindenféle szedett-vedett ember fegyverrel, kocsival körbement az utcákban, kifosztották az autókat, az üzleteket, a házakat, megöltek az embereket, mindenféle ijesztő dolgot követték el az ártatlanok ellen. Jaj, nagyon nehéz időszak volt, nagyon féltünk, napokig álltak a férfiak a házuk előtt, késsel vagy bottal, hogy megvédik a családjukat és a tulajdonukat, és így maradtak ébren reggelig.
És még mindig nem akar lemondani az öreg elnök, a hatalom elvitte az eszét, a legutóbbi próbálkozása az volt, hogy polgárháborút próbált kirobbantani, de ez sem sikerült. Remélem, hogy hamarosan minden véget ér, és nem lesz több haláleset.Na,sokat írtam, most mennem kell!
(Itt egy levélben kértem engedélyt, hogy nyilvánosságra hozhassuk a beszámolóját)
Ok, nem bánom, megjelenhetne név nélkül, csak hozzáírom, hogy mostig folytatódnak a tüntetések a Tahrír téren (Szabadítás téren). Egyik legnagyobb tere a belvárosnak, emlékszel rá? Ott ahol az egyiptomi múzeum helyezkedik el. Rengeteg tüntető ott alszik éjjel a sátrakban, nem akarnak hazamenni, csak akkor mennek, ha lemondana az elnök. Ma van a 15. napja a forradalomnak.
Egy egész hete már senki nem ment dolgozni az országban, semmi cég, intézmény, banknem működik, nagyooon nagy a kár a közgazdasági területen. Csak vasárnaptól tért vissza az élet a munkahelyekre, de gyengén, nagyon gyengén.
Erről is szeretnék részletesebben mesélni, hogy szerdán a második próbálkozása volt a kormánynak hogy elnyomja a fiatalok tüntetését. A Tahrír téren lévő emberek egyszerre csak meglepődtek, hogy minden térhez vezető utcákból lovagoló, tevegélő fegyveres emberek erednek a tüntetők irányába. Felemeltek táblákat, amelyek a kormányt támogató szimbólumokat tartalmaztak, és azt a szerepet probálták játszani, hogy ők is tüntetők, de a kormány mellett állnak, és a forradalom ellen. De senki nem tudta elhinni, mert honnan kapták a fegyvereket és a lovakat, tevéket? Meg különben is nagyooon látszott rajtuk, hogy valaki fizetett nekik, és hogy verekedők, nem kultúrált emberek, mint a Téren lévő fiatalok… Azt akarták, hogy úgy látsszon, mintha tüntetés és ellentüntetés közötti szembesítés lenne, de senki nem tudta elhinni, tudtuk hogy összeesküvés. De hogy pontosan kinek az összeesküvése? Nem tudjuk. A kormány azt nyilatkozta, hogy nem az övé, róla nem is tudott. Mondják, hogy a gazdag üzletemberek tervezték, akiknek nagy volt a veszteségük a tüntetések miatt, és a munka beszüntetése miatt. Nem tudjuk pontosan, de a csata végén véres lett a tér, sokan haltak meg, és sérültek meg, igazi katasztrófa volt, és fekete szerdának nevezték ezt a napot. Polgárháborúra hasonlított. Szerintem a kormány felelős érte, akár tudott róla, akár nem, de miért nem állt ellene, nem tudjuk…
Most sokan attól félnek, hogy Amerika és Izrael kihasználja ezt a helyzetet, amelyben nagyon gyenge az országunk, gyenge a hadseregünk, zavaros az eszünk, és támadnak minket. Isten mentsen!
A politikusak két csapatra váltak, az egyiküknek ez a szava, hogy elég már fiatalok, menjetek haza, több előnyt is nyertünk, mert az elnök ígérte, hogy csak szeptemberig marad az elnökségben, utána lemond, és hogy nincs szándéka a fiát elnökké nevezni. Ez is valami, igaz, hogy nem minden igénye teljesült a fiatalok, de elég már, fontosabb az ország biztonsága. A másik csapat azt mondja, hogy nem vonulnak vissza, és nem adják fel, csak mondjon le az elnök.
Na, szerintem, elég ez, most mennem kell…
{jcomments on}