A bikaviadalok mediterrán kultúrában betöltött szerepét mutatja be a Cervantes Intézet és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlata, míg a Centrális Galériában a kubai építészetről láthatnak kiállítást az érdeklődők.
A Cervantes Intézet támogatásával csütörtökön nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában a Harc a fenevaddal – A bika a spanyol és a mediterrán kultúrában című tárlat, amelyen tizenkét műalkotás, többek között Francisco de Goya, Ignacio Zuloaga és Fernando Botero művei mutatják be a bikaviadalok szereplőinek kulturális jelentőségét, míg a Centrális Galériában a Kubai építészetek: A harmadik tér című kiállítás az építészeten keresztül vizsgálja a kulturális alkotótevékenység egymással szembenálló nézőpontjait a kubai forradalmat megelőző és azt követő évtizedekben.
A bika az ősidőktől fogva kultusz tárgyát képezte a nyugati civilizációban, a Földközi-tenger térségében élő népek a bátorság, az erőszak, a férfiasság, a megtermékenyítő erő, a királyi hatalom megtestesítőjeként tekintettek rá, és kiemelt jelentősége volt mind a vallási életben, mind a rítusok áldozati állataként.
A brutalitásuk miatt minden korban vitatott bikaviadalok ma is élő hagyománya nemcsak Spanyolországhoz köthető, hiszen Franciaország déli részén, Portugáliában és Latin-Amerika több országában a mai napig jelen van, Olaszországban pedig csak a 20. század elején szűnt meg. A nagy tömegeket vonzó bikaviadalok összetett koreográfiáját, szimbólumrendszerét, szereplőinek kiállását a művészek metszetsorozatokon, festményeken örökítették meg.
A Spanyolországba látogató művészek, írók az egzotikus folklór részeként értékelték, és dolgozták fel műveikben a témát, amelyet egyes alkotók, mint Francisco de Goya is, kritikával szemlélték és ezt kifejezésre juttatták képeiken is. Az ő nyomdokaikon haladva dolgozták fel a bikaviadalokat a 19., a 20. és a 21. század jelentős spanyol és nemzetközi művészei.
A Magyar Nemzeti Galériában november 22-ig látogatható kamaratárlaton antik tárgyakat, festményeket, szobrokat, rajzokat és metszeteket láthat a közönség.
A Centrális Galériában augusztus 27-ig ingyenesen megtekinthető Kubai építészetek: A harmadik tér címűtárlat a kubai építészet múltját és jelenét mutatja be. A kurátorok, Adrian Labaut és Paloma Herrero E. Európában élő kubai építészek célja, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzenek a kortárs kubai építészetről, ezért különböző valóságok ütköztetésével, tárgyilagosan igyekeznek bemutatni az anyagot építészek, művészek, írók, professzorok és a legkülönbözőbb szakemberek segítségével.
