A könyves szakmán is nagyot ütött a válság, bár eddig se tolongtak a parkoló végéig vezető sorok egy-egy új könyvesbolt megnyitása hajnalán. Átalakult a világ, átalakultak az olvasási szokások, lehet új stratégiákat gyártani, amelyekkel karszékhez bilincselhetők az olvasók. A Könyvhét bevezetőjében többek között arról is beszámol, hogyan konferenciázott akönyvszakma, hogy ismét az olvasó kegyeibe férkőzzön. Olvass, ha jót akarsz!
Vezércikk és tartalomjegyzék:
A Petőfi Irodalmi Múzeumban október 6-án lezajlott beszélgetéssel véget ért a Könyvhét és a Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány közös, 2010. évi Könyvhét LapNap rendezvénysorozata. Az utolsó beszélgetés témája a könyv, az irodalom és az internet összefüggése volt, a gondolatébresztő beszélgetés sok szempontból volt tanulságos, csak azt az egyet emelem ki, hogy a nyomtatott, papíralapú és az interneten közvetített irodalom és könyv tartós együttélésére kell még sokáig számítanunk. Itt, a lap elébe írt bevezetők sorában keveset emlegetem (vagy – léte puszta tényének felemlítésén kívül –, talán sosem tettem) honlapunkat, most mégis ejtek róla szót. Az „együttélésre” hozom fel példának: a honlap alapja a nyomtatott lap, és természetesen mégsem azonos a kettő, külön-külön van önálló életük, s persze mégiscsak összetartoznak. Hosszabb cikkre is elegendő mondanivalóm van erről, most csak visszautalok a Könyvhét LapNapokra: az azokról szóló tudósításokat, a visszhangjukat, egyes beszélgetések lejegyzett, szerkesztett változatát hamarosan olvashatják honlapunkon. Mutatja ez egyben a kétféle „életforma” különbségét is: a nyomtatott Könyvhétben sose tudnánk úgy bemutatni a Könyvhét LapNapokat, ahogyan arra a honlapon lehetőség van. (Még egy érdekesség: most először fordult elő, hogy a Könyvhétben terjedelmi okok miatt rövidre fogott interjú, az előző számunkban megjelent, Szőr Pétert bemutató beszélgetés hosszabb, „vágatlan, újságírói” változatát olvashatják honlapunkon.)
E számunk – mint minden számunk – központi témája a könyv. Megjelent Krasznahorkai László ÁllatVanBent című kötete, amelynek megszületéséről a szerző – akit a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé választottak –, akadémia székfoglalójában beszélt, s ez volt a témája a Könyvhét munkatársának kérdéseire adott válaszainak is.
Térey János legújabb kötetének műfaja a kortárs magyar irodalomban nem mondható mindennaposan gyakorolt műfajnak: verses regény. Verses regényében – saját meghatározása szerint „utaztató államregényében” – egy állami hivatalnok sorsát, történetét mutatja be. A műfajról és a műről beszélt a vele készített interjúban.
Györe Balázsnak tárcákat és fotókat tartalmazó kötete jelent meg, a költői próza és a képek Budapestet láttatják, együtt múltjával és jelenével – a múltról és a jelenről is beszél Györe Balázs az olvasónak.
Csejdy Júlia – egyik szerzőjeként a Hudec László építészt bemutató kötetnek – arról beszél, hogyan lett Hudec László a „magyar sanghaji építész”, meghatározva Sanghaj építészeti örökségét, és az olvasó az interjút elolvasva meggyőződhet róla, nem túlzás kivételes egyéniség különleges életútjáról beszélni Hudec László esetében.
A kultúra fontosságáról az állam és a politika időszakonként mást és mást gondolt. Érinti ezt a kérdéskört Maróti Andor, az andragógia tudós művelője is a vele készített interjúban: egyetemi szakként a sokat változó nevű népművelés „széljárástól” függően volt támogatott, tűrt, épphogy csak tiltott nem lett belőle, míg szép lassan eltűnt, mint szakképzés, miközben a korábbi létének okokat adó problémák és jelenségek egyáltalán nem tűntek el.
„Huszonöt év a magyar könyvkiadásban” E cím az olvasásban már rutinra szert tett olvasónak egy memoár ígéretét rejti magában, és eme rutinos olvasó már lelkesen készül arra, hogy megismeri egy kiadói dolgozó, a „magyar könyvkiadás napszámosa” életét és kiadója kulisszatitkait, és a rutinos olvasó csalódik. Gyurgyák János ezzel a címmel bibliográfiát adott közre, „rutinos olvasó” ezt észrevéve meg is vigasztalódhat: az igazi bibliofil számára egy bibliográfia olyan, mint a gourmandnak a nagy Levin étlapja. Az „étlaphoz” Murányi Gábor írt Lapmargót. „Jó étvágyat” kívánunk ehhez, és a Könyvhéthez is.
(A Szerk.)
Tartalom:
522 CÍMLAP
„Ember nélkül a Rossz nincs sehol”
Kérdezz-felelek egy újdonsült akadémiai taggal
A közelmúltban tartotta székfoglalóját a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián Krasznahorkai László. Előadása ÁllatVanBent című új kötetének megszületéséről szólt.
„Nem csak a jelét érzem annak Max Neumann-nal együtt ebben a könyvben, hogy ok van erre a rémületre, nemcsak a jelét, hanem valóságos közelségét is annak a fenyegetésnek, hogy az ember viselkedésén, gonosz szándékain át a Rossz időről-időre megnyilatkozik. De a valóban rémületes az, hogy ember nélkül ez a Rossz nincs sehol. Mire gondoljak ekkor?!”
(m. zs.)
524 Egy külügyér hétköznapjai
A fölösleges ember mítosza a 21. a században
Majdnem megváltástörténet Térey János új, négyszáz oldalas verses regénye, a Protokoll, amely egy protokollfőnök hétköznapjain keresztül mutatja be a jelenlegi, kesernyés magyar, illetve európai közérzetet, szigorúan pártpolitikai felhangok nélkül.
„A társadalmat fegyelmező, uniformizáló szokások viszont mindig is érdekeltek. Leginkább persze az, hogyan lehetne a túlzó és bénító szabályokat fölrúgni. Hozzáteszem, sosem voltam oktalanul lázadó kamasz.”
(Szénási Zsófia)
526 Világ démonai egyesüljetek!
Képes album a világ szörnyeiről
(Szénási)
528 GYERMEK, IFJÚSÁGI
Olvassatok, játsszatok és rajzoljatok!
(Cs. A.)
530 Hová mész, Budapest?
Beszélgetés Györe Balázzsal
„Ha van is lakása, jómódja az embernek, rendben mennek a dolgai, az otthontalanság akkor is korunk egyik fő jellemző tünete. Lelkileg is lehet otthontalan az, – és most magamról beszélek -, aki nem találja a világban a helyét, vagy kiüresedett, „hajléktalannak”, idegennek érzi magát.”
(Szepesi Dóra)
533 EMBERBEN KÖNYV
Hogyan éljünk a mind hangosabb világban?
Beszélgetés Laczó Zoltánnal
(Mátraházi Zsuzsa)
534 PANORÁMA
Szörényi László: Delfinárium
Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés?
Ferencz Győző: Szakadás
Bencédy József: Retorika
Boldizsár Ildikó: Meseterápia
Alex Kendrick – Stephen Kendrick: Tűzálló – Fireproof
537 KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Az eltűnés módozatai
538 MEGJELENT KÖNYVEK
2010. szeptember 16-október 21.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.
541 LAPMARGÓ
Murányi Gábor
1731, a nyerő vagy vesztes szám
544 Hantokon nőtt virágok
(Laik Eszter)
545 A kódexektől Elvis fényképén át az e-könyvig
Frankfurt – a könyvesek Mekkája
Kiss Gábort, a Tinta Könyvkiadó vezetőjét kérdeztük
(Cserháthalápy Ferenc)
546 Aki keres, az talál
A Google-modell titkai
(Laik Eszter)
547 A média első forradalma: a könyvnyomtatás
(Jolsvai Júlia)
548 KERTÉSZ ÁKOS
Bestseller-gyanús
548 A globalizációról, bizonytalanul, tűnődve
Nemzeti művelődés – Egységesülő világ (Szerk. Szegedy-Maszák Mihály)
(Hományi Péter)
550 Sanghaj modernizálója: Hudec László
Egy építész újrafelfedezése
Beszélgetés Csejdy Júliával
A közelmúltban látott napvilágot egy könyv Hudec Lászlóról, arról a távolba szakadt hazánkfiáról, akiről mostanáig vajmi keveset tudhattunk, és akinek egészen különleges sors jutott: Sanghajban dolgozott három évtizedet építészként.
„Luca Poncelleni írt egy háromszáz oldalas dolgozatot Hudec Lászlóról, majd bonyolult úton-módon eljutott a családunkhoz és a kiadóhoz – végül a dolgozat egy részének és az én munkámnak lett a közös gyümölcse e könyv.”
(Jolsvai Júlia)
552 Súlyos személyiségekről
Beszélgetés Kaiser Lászlóval
(Illényi Mária)
554 A Szent István Könyvklub
558 Sikerlista
560 A hazai felnőttoktatás múltja és jelene
Beszélgetés dr. Maróti Andorral
(Maczkay Zsaklin)
562 Azok az ötvenes évek…
Beszélgetés Váradi Péterrel
(Hegedűs Eszter)
