Újságíróként harminc évig kérdeztem közszereplőket és magánembereket, beszéltem TV-nézők és rádióhallgatók ezreihez. Most csak önre figyelek, önnek segítek!
Mélykuti Ilona élvonalbeli közéleti újságíró tavaly befejezte népszerű rádióműsorát, letette a mikrofont, és új oldaláról mutatkozott be a www.stressztelenul.hu honlapon. A világban gyakori az ötven fölötti „második karrier”. Ilona azt mondja, még akkor is megéri váltani, ha nem hétköznapi szakmát hagyunk ott, mert olyan élményekkel gazdagodunk, amelyekhez egyébként nem lett volna szerencsénk.
− 2011-ben elindítottad az ötven év felettiekkel foglalkozó Nagy Generáció című rádióműsort, illetve honlapot. Mi volt a célod?
− Magyarország nagyon lemaradt az idősödő emberekkel kapcsolatos szemléletváltásban. Nálunk ötven év felett leírják az embert. Aki ezt rosszul viseli, és nem szeretné, hogy falak épüljenek köré és benne, annak találnia kell egy olyan tevékenységet, amiben hasznosnak érezheti magát és örömét is leli. Ez akár egy teljesen új foglalkozás is lehet. Úgy gondoltam, hogy a falakat könnyebb közösen lebontani, mint egyedül. A fejlett európai országokban az idősödő emberek már kezdenek visszakerülni az őket megillető helyre. Kiderült, hogy potenciális vásárlóerővel bírnak, társadalmi nyomást tudnak gyakorolni; nemhogy nem lehet leírni őket, de nagyon is számolni kell velük. Elképesztően erős lenne az a társadalom, amely hasznosítaná az évtizedek alatt felhalmozott tudásukat. Ezt a szemléletet igyekeztem közvetíteni, és reméltem, hogy a Nagy Generáció műsorsorozattal, honlappal és közösséggel sikerül valamit megmozdítani.
− Kultműsor lett belőle, de 2016. augusztus 31-én bejelentetted, hogy vége, elhangzott az utolsó adás. Sokan fájlalták. Miért döntöttél úgy, hogy abbahagyod?
− Kicsit nekem is fáj, hogy megszűnt, de épp az történt, amiről a műsorban sokat beszéltünk. Hosszú évekkel ezelőtt az én életemben is elindult a változás folyamata, és most döntöttem úgy, hogy váltok. Visszatekintve úgy látom, hogy egy körülbelül húsz évvel ezelőtt készített Popper Péter-interjú indított el az új utamon. A beszélgetés után azt mondta: Mélykutikám, mi lenne, ha csinálnánk együtt egy sorozatot? Mélypont címmel megszületett a sorozat a Magyar Rádióban, a saját mélypontjaikról beszéltek benne különböző traumákat átélt emberek. Miután felvettem az interjúkat, leültünk Popper Péterrel, ő mindig hozzájuk fűzött valamit, és ezáltal megtanított arra, hogy mikre figyeljek oda. Ez a közös gondolkodás volt az első olyan munka, ami már az új irányba mutatott. A 2000-es évek elején „új lábat növesztettem”: megtanultam a neuro-lingvisztikai programozás (NLP) nevű, a kommunikációban és a terápiában is világszerte használt módszert. A tanulással párhuzamosan már gyakoroltam is: volt egy akkor éppen daganatos beteg barátnőm, akinek nem volt pénze terapeutára, így én dolgoztam vele. Hatalmas örömöt és lendületet adott, hogy – mint korábban Popper Péter – ő is megbízott bennem, és segíteni tudtam neki a gyógyulásban. Azóta egyre több emberrel dolgozom mint „lélektréner”.
Mélykuti Ilona (fotó: Teknős Miklós)
− Mi az NLP, illetve a te módszered lényege?
− Az 1970-es években Amerikában egy pszichológus és egy nyelvész vezetésével kidolgozták a gondolkodás és a viselkedés megváltoztatásának egy új modelljét, ezt nevezték el NLP-nek. Ez a módszer nem az okokat keresi, hanem az eredményre koncentrál, az eredmény eléréséről, a változásról és az előrehaladásról szól. Mindezt úgy, hogy hatalmas belső utazásra és nagyon nagy kreativitásra ad lehetőséget. Annak az embernek is, aki segítséget kér és annak is, aki segít. A terapeuta nem kívülről mutat utat, hanem a belső út kísérője, segít megkeresni és kibontakoztatni a saját erőforrásokat. A módszert nem csak a lelki segítségnyújtás, hanem az oktatás, a politika, a sport, a művészet és az üzleti élet területén is sikeresen alkalmazzák. Az NLP alapján a 90-es években hamburgi szakemberek dolgoztak ki egy nagyon hatékony és rövid idő alatt eredményeket elérni képes stresszoldó módszert, ez a wingwave coaching. Lelki gyorssegélynek vagy lelki görcsoldónak is nevezhetjük, alapvetően különbözik a pszichoterápiától. Az utóbbi nagyon alaposan végigmegy egy folyamaton, ez a típusú gyorssegély viszont az adott konkrét stresszből indul ki, annak az okait keresi meg, azért, hogy a konkrét állapoton rögtön tudjon változtatni.
– Milyen gyorsan hat ez módszer, és mennyi ideig tart a hatása?
– A probléma fajtájától függ. Azon dolgozunk, hogy az illető egy bizonyos konkrét stresszélményét kezelni tudja. Lehet, hogy egy-két alkalom is elég a változtatáshoz, de lehet olyan probléma is, ami mögött újabb és újabb stresszek bújnak meg. Akkor végigmegyünk a többin is, de semmiképpen sem hasonlítanám egy hosszú ideig tartó terápiához. Az NLP módszere pedig abban segít, hogy átírjuk a negatív élményeket előhívó szavainkat és a hozzájuk kapcsolódó érzeteinket, így ki tudunk szabadulni a rossz élmény hatásának béklyójából.
Mélykuti Ilona (fotó: Teknős Miklós)
– Hogyan fogtok hozzá a stressz oldásához?
– Az NLP egyik alaptétele, hogy az érzékszerveink segítségével közelítsük meg az adott problémát. Először nagyon furcsának tűnő kérdéseket teszek fel. Például, ha a félelméről beszél valaki, amit szeretne leküzdeni, megkérdezem, hogy hol érzi a testében. Ha mondjuk azt feleli, hogy gombócot érez a torkában, megkérdezem, milyen a gombóc színe, hőmérséklete. Ha megtapintaná, milyen lenne a felülete? Milyen a hangja? Belemegyünk egy szimbólumba, amit ő is természetesnek fogad el, így a problémát jobban tudja megközelíteni. Az érzékszervi élmények leírása, a szimbólumokban való gondolkodás tulajdonképpen ,,gyereknyelv”, amely megkerüli a felnőtt fejekben zajló tudatos elemzést, agyalást. Az ember testérzetei plasztikusan leírják mindazt, amit szavakkal nem tud kifejezni. Ezek mindenképpen a segítségünkre vannak a stressz oldásában. Megértjük, hogy a bennünk tudattalanul élő régi emlékek hogyan hatnak a jelenlegi viselkedésünkre, érzelmi állapotunkra, kudarcainkra vagy sikereinkre, a másokhoz fűződő – sokszor számunkra is megmagyarázhatatlan – viszonyunkra. Tudunk úgy változtatni a régi beidegződéseken, hogy nem kell hozzá minden régi emléket visszakeresnünk, tudatosítanunk és újra átélnünk. Az NLP-alapú wingwave coaching módszert eredményesen használja több ezer coach főként Európában, de Kínában is.
– Mit szólnak hozzátok az orvosok és a pszichológusok?
– Amikor az NLP-mesterkurzust végeztem, Bíró Gyula klinikai pszichológus, a mesterem azt mondta: egészséges neurotikusokkal nyugodtan dolgozhattok, de a betegeket küldjétek szakemberhez. Fontos tudni, hogy mit tehetünk, mit nem! Fel kell ismernünk, ha olyan emberrel van dolgunk, akit pszichiáterhez vagy klinikai pszichológushoz kell küldenünk. Az érzelmi coachingnak, amit én csinálok, más a kiindulópontja és a módszere, más élethelyzetre való, a mentálisan egészséges embernek tudok segíteni.
Az NLP mellett már tizenöt évvel ezelőtt is részt vettem az Integratív Pszichoterápiás Egyesület egyik fejlődés-lélektani képzésén, amit Daubner Béla, az ország egyik legtapasztaltabb szakembere vezetett (aki szintén megtanulta az NLP-t), és most is járok egy kurzusára, éppen azért, nehogy félrenézzek valamit és olyasmivel foglalkozzak, ami nem rám tartozik.
Mélykuti Ilona (fotó: Teknős Miklós)
A nyitott emberek elfogadják, hogy sokfajta segítő szakma létezik, ezek nem egymást kioltó tevékenységek. De természetesen az embernek tudnia kell a saját határait. Van olyan pszichiáter főorvosnő ismerősöm, aki csillogó szemmel hallgatta a beszámolómat a módszerről, és ő is megtanulta. Azért Magyarországon még nem ez a jellemző. Egy klinikai pszichológus ismerősöm, aki szintén wingwave coach is, mesélte, hogy volt olyan orvos kolléga páciense, aki felállt és azt mondta: ezt a hülyeséget hagyjuk abba! De olyan is volt, aki érdekesnek találta, valami történt benne, mert megkönnyebbült. Megérezte, hogy minden stresszoldás mentesíti az idegrendszert, és fokozza a kellemes közérzetet. Lélekkönnyítő, személyiségépítő.
– Hogyan találnak rád azok, akikkel lélektrénerként, azaz érzelmi coachként foglalkozol?
– A stressztelenul.hu honlapon találnak meg, és egymásnak is ajánlanak. A nagyon innovatív szemléletű Szűcs Andrea válóperes ügyvéd amikor meghallotta, hogy ezzel foglalkozom, azt mondta, neki épp ilyen szolgáltatás hiányzik a palettájáról. Évtizedekre visszanyúló nagy praxisa van, és olyan komplex tevékenységet képzelt el, amelyben a korrekt jogi képviseleten kívül a kapcsolat befejezésével, a gyerekelhelyezéssel, a vagyoni helyzet rendezésével járó fokozott stressz kezeléséhez is segítséget kapnak az ügyfelei. Megtisztelő, hogy rám gondolt. Magát a stresszforrást nem tudjuk megszüntetni, de a hozzá való viszonyunkat meg tudjuk változtatni. Ezáltal nagyobb lélegzethez jutunk, több mindenre vagyunk képesek. A nap mint nap megtapasztalt stressz olyan, mintha egy áradó folyóba hatalmas köveket dobálnának, hogy lassítsák, akadályozzák a víz áramlását. Ezeket a köveket tudjuk együtt eltakarítani.
– A rádiós, televíziós újságíróként szerzett ismertséged segítette vagy hátráltatta, hogy elfogadjanak ezen az új pályán?
– Nem tudom megítélni. Nyilván van, aki nem érti, mit keres ezen a pályán egy újságíró, másokat kíváncsivá tesz, eljönnek, és úgy érzik, hogy hasznos volt a tréning. A személyemtől függetlenül sem való ez a technika mindenkinek, csak azoknak, akikben van belső lelki kalandvágy, és tudják, hogy helyettük senki nem képes kimászni semmilyen gödörből. Meg kell dolgozni érte, és ez nem mindenkinek jön be. NLP-alaptétel, hogy nem megérteni kell a problémákat, hanem el kell jutni arra a pontra, ahol a problémák átalakulnak. Embere válogatja, hogy ez kinek jó, kinek nem. Van, aki csodálkozik, hogy mi ez a furaság, van, aki egyenesen marhaságnak tartja.
– Rosszabb esetben valamiféle ráolvasásnak.
– Fontos leszögezni, hogy ezeknek a módszereknek semmi közük az ezotériához. Az NLP mögött tudományos megalapozottság, sok év tapasztalat, sok ezer tréner munkája, sok száz megjelent kötet van. Nem véletlenül dolgoznak vele rengetegen a világon. Engem Pusztai Erzsébet orvos ismertetett meg a másik módszerrel, a wingwave coachinggal. Az elsők között volt, aki megtanulta, és számomra ez önmagában is bizonyította, hogy tudományosan megalapozott. Orvosként nyilván nem kezd el kuruzsló technikákkal dolgozni.
– Hol tanulható ez a módszer?
– Magyarországon nem tanítják egyetemen. Amikor 2000-ben elkezdtem tanulni az NLP-t, itthon összesen három ember taníthatta, egy orvos, egy pszichológus és egy könyvkiadó. A módszer amerikai kidolgozói által alapított intézetben végezték el a trénerképzőt. A wingwave technikát is csak az taníthatja, aki a hamburgi intézettől felhatalmazást kap rá. Nagyon szigorúan veszik.
Mélykuti Ilona (fotó: Teknős Miklós)
– Mit ad neked az új munka?
– Láttam a Zazzi cukrászdában elkötelezett cukrászként dolgozni egy nyugdíjas fül-orr-gégész főorvost, aki a magyar cukrászatban unikumnak számító kiváló minőségű süteményeket készít naponta. Ismerek egy volt jogászt, aki majdnem hatvanévesen szobrász lett. Amikor látom, hogy ezek az emberek, úgy mint én, boldogok, ráadásul jól is csinálják, amit csinálnak, akkor azt gondolom: ha megtehetjük, váltsunk. Máshol a világban jól ismert fogalom az ötven fölötti „második karrier”. Még akkor is megéri, ha nem hétköznapi szakmát hagyunk ott, mert olyan élményekkel gazdagodunk, amelyekhez egyébként nem lett volna szerencsénk. Azt hiszem, úgy viszonyulunk a második, új „szakmánkhoz”, mint egy kései szerelemhez vagy az unokánkhoz. Más a cél és a tét. Már nem kell bizonyítanunk, hogy kicsodák vagyunk, nincs más dolgunk, mint szeretni azt, amit csinálunk. Az unokáját is szinte minden felelősség nélkül szeretheti az ember, hiszen a felelősség a szülőké, ugyanakkor nem mindennapi kapcsolat tud kialakulni nagyszülő és unoka között. Ilyesfajta öröm ez a munka. Éveken keresztül én is jártam NLP-terápiára, és emlékszem hatalmas katarzisokra. Nem az a célom, hogy fölépítsek egy nagy klientúrát, hanem az, hogy ezt az örömöt újra és újra át tudjam élni, és hozzá tudjak segíteni másokat is. A katarzisom most abban áll, hogy azt, akivel dolgozom, sikerül elvezetnem egy számára revelatív, belülről megélt, érzékletes élményhez.
(A Nagy Generáció honlapján meghallgatható és letölthető az összes rádióbeszélgetés, amelyben ötven felettiek mesélnek új pályájukról. – A szerk.)
