Az írek fölesküdtek, hogy senkit nem hívnak kocsmázni. De…

Crowd_gathered_for_election_day,_Nome,_Alaska,_1902_(HEGG_182)

A XX. század története a magyar sajtó alapján – 1902 – Fenti kép: választások Alaszkában

október, Kanada – A clevelandi kastély kandallójában évszázadok óta nem aludt ki a tűz, melyre minden nap minden órájában két ember vigyázott. Megesett ugyan, hogy az egyik elbóbiskolt, megbetegedett vagy elhalálozott, de akkor még mindig ott volt a másik, aki úgy megrakta a tüzet, hogy amíg új fűtőt találnak mellé, biztosan életben maradjon.

október, Japán – Egy idős férfi évtizedek óta nem írt és nem kapott levelet, most mégis írásra szánta magát, mert úgy érezte, közeleg a vég, szeretne elbúcsúzni legjobb barátjától. A rövid levelet borítékban adta át a postán, ám olyan keveset fizetett a bélyegért, hogy úgy gondolta, ezek biztosan tudják, hogy a címzett már nem él.

október, Kuba – Ide figyelj, lányom, mondta a férfi, két hónap múlva tizenkét éves leszel. Tudod, mit jelent ez? A lány nem válaszolt. Hamarosan férjhez kell menned, hogy legyen legalább nyolc jó éved. Nyolc, csodálkozott a lány. Nyolc, mondta az apja, mert húszéves korodra vagy lefogysz vagy elhízol, és akkor már nem kellesz senkinek. A lány bólintott, s az anyját nézte a teraszon, aki órák óta meg se mozdult, csak szivarozott.

november, Peru – Cuezo városában a templom felé hajtották a háziállatokat és szárnyasokat, hogy miután megáldja őket a pap, egy részét szétosszák a szegény ismerősök között. A jószágok úgy lépték át a templom kapuját, mint akik üldözőik elől menekülve az életüket mentik a szent helyen.

november, Franciaország – A férfi egy lapos erszényt adott a másiknak, majd a vállára tette a kezét. Barátom, jól figyelj, mert csak egyszer mondom el. Amikor a kortesbeszéd egy pontján fölemelem a pálcám, te és a társaid hangosan ugatni kezdtek, mint a kutyák. Világos? Világos. Akkor mi a baj? Olyan képet vágsz, mint aki betojt. Semmi, csak az jutott eszembe, hogy nem lehetne inkább a macskát utánozni?

november, Alaszka – Alkonyodott, a majorság főgondozója végigsétált a telepen, ellenőrizte a kapukat, a kerítés léceit, és a drótfonatokat. Aztán megállt a dombon, végignézett a falkán, a telepen úgy ezer kék róka lehetett. Ezernyi női nyak és váll, melyek báli fényben viselik majd az állatok szőrét, gondolta. Készülődjetek!

december, Írország – A szövetkezet alakulásának napján jelvényükre és becsületszavukra esküdtek föl a tagok. Fogadjuk, mondták hangosan és kipirult arccal, hogy amíg e jelvényt viseljük, senkit, de senkit nem hívunk kocsmázni. Aztán a hirtelen beállt csöndben egyazon gondolatok szárnyaltak a levegőben: de ez senkit nem riaszthat el attól, hogy saját belátása szerint egyedül lépje át a kocsma küszöbét.

december, Turkesztán – A vőlegény megbízottjai magukhoz vették a pénzt, hogy átadják a menyasszony családjának, akik majd eldöntik, adják-e a lányt ennyiért, vagy a másik, kevésbé kelendő lányukat bocsátják áruba. A vőlegény tűkön ült, mikor egyszer csak nyílt az ajtó. Egy szamár dugta be rajta a fejét.

december, Peru – A nő kábultan baktatott az úton, vörös gömbök pukkantak szét az ajkán. Ha ereje engedte, megtörölte az arcát, de inkább csak szétmaszatolta magán a vért. Legközelebb arra eszmélt, hogy egy ágyon fekszik, s az úr, akinél szolgálatot vállalt, megpróbálja szétfeszíteni a száját. Kihúzattad mind a két fölső zápfogad, kérdezte a férfi. Ahogy parancsolta, mondta a nő. Jól van, akkor mától te leszel a negyedik cseléd. Most pedig menj, mert megéheztem, vágd el egy csirke torkát!



  • Kvastach Ludvig

    Aztán miről szól ez az egész cikk, tudja valaki?