A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeztek szűkebb hazájában, az abaúji Gönc római katolikus templomában vasárnap szentmisén, ahol nemrég fejeződött be a templom szentélyének helyreállítása, az épület statikai megerősítése és a bibliafordító feltétezett sírhelyének régészeti kutatása. A „Károlyi Gáspár Program” megvalósítására a kormány 450 millió forintot biztosított, ebből a pénzből egyebek mellett öt egyházi ingatlan újult, illetve újul meg, köztük az a római katolikus templom, amely a bibliafordító életében még a református egyházé volt – írja az MTI.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület célja, hogy az első teljes magyar nyelvű biblia megszületésének és megjelenésének a helyszínein a látogatók a 21. századnak megfelelő körülmények között találkozzanak egyik legnagyobb nemzeti értékünkkel, és akár több száz fős konferencián elemezhessék Károli Gáspár munkásságának hatásait.
A gönci templomban a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai régészeti feltárásokat is végeztek, mert korabeli feltételezések szerint itt temették el Károli Gáspárt. Az ásatás során három, barokk kori sírt bontottak ki. A feltárt temetkezések alapján cáfolható, hogy Károli Gáspár a jelenlegi templom szentélyében nyugszik. A tervek szerint 2015. augusztus végéig tartó programban szerepel a vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása, az összes freskó restaurálása is, miként a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállító teremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki.
Csomós József püspök korábbi közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. Ugyanakkor a gönci református templom kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be. Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása. Ezt 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800
példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
Károli Gáspár Göncön élt, ott volt pap. Legjobb tudomásom szerint ott fordította a bibliát. Hogy miért, miért nem, de Vizsolyban szervezték meg a nyomtatását, ezért lett a neve Vizsolyi Biblia.
Vizsoly híres lett, Gönc nem nagyon ismert.