Csodálatos flippermúzeum – Interjú Pálfi Balázzsal

flipper4

Nemrég nyílt meg Budapesten a Pbal Gallery – Flippermúzeum, ahol a gépeket nemcsak megnézni lehet, hanem bárki kipróbálhatja őket. A múzeumról az alapító Pálfi Balázst kérdeztük.

Gyerekkori szerelem volt nálad a flipper?

Abszolút, először 5-6 éves koromban találkoztam flipperekkel. Pár év kihagyást leszámítva nem volt azóta megállás.

Hol találkoztál először ilyen gépekkel? Egyáltalán mióta üzemelnek nálunk flipperek?

Gyermekként a játéktermekbe sokszor nem engedtek be, ezért leginkább akkor, amikor a szüleimmel nyaraltam: a nívósabb szállodákban már voltak ilyen gépek. A flipperek már a hatvanas évektől megtalálhatóak voltak a Balaton környéki és egyéb hegyvidéki szállókban: valahogy mindig akkor népszerűsége volt a flippereknek, hogy még a szocialista érában is a megtűrt kategóriába sorolták őket.

A flipperek szorosan összekapcsolódnak a popkultúra bizonyos részeivel. Ez is csábított benne?

Gyerekkoromban plakátragasztó szerettem volna lenni, emiatt lehetett, hogy felfigyeltem a hetvenes évekbeli gépekre: rikító színek, szabadidős tevékenység-tematika, ilyesmik. A filmes tematika egyébként 1974-től jött be, ez erősen árnyalja a képet: mostanság is minden második gép valamilyen filmhez kapcsolódik.

A játékszeretet aztán gyűjtésbe fordult.

Így van, öt évvel ezelőtt vettem az első gépemet otthoni használatra, utána pedig úgy alakult, hogy jóval több gép landolt nálam, mint amire szükségem volt. Az volt az eredeti tervem, hogy azokat majd a flipperes ismerősöknek értékesítem, cserélgetem őket és csak 5-6 gép marad nálam. De nem igazán értettem hozzá és így rajtam maradtak gépek, amiket nem tudtam eladni. Helyem viszont nem igazán volt nekik és akkor döntöttem úgy, hogy megcsinálok egy helyet, ahol ezeket a gépeket ki tudom állítani. A játék úgy az igazán jó, ha többen játsszák.

flippermúzeum

Fotó: Sallai László

Mondtad, hogy régebben nem értettél nagyon a gépekhez. Honnan lehet flipperes ismereteket szerezni?

Átfogó flippertörténet csak angol nyelven van, magyarul nem nagyon. De jellemzőbbek a képeskönyvek és az árlisták. Emellett az internetről már szinte minden információ megszerezhető a gépekről.

Ismered a gépek működését?

Látásból igen, de sajnos nem tudom őket magam javítani, inkább csak csodálója vagyok a gépeknek. Szinte mindennap jár itt egy szerelő, aki karbantartja a gépeket és javítja az esetleges hibákat.

Milyen gyorsan amortizálódnak a gépek?

Úgy látom, hogy folyamatos karbantartás mellett meg lehet őket óvni az amortizációtól. Egy 20-30 éves gép már általában átesik egy komolyabb ráncfelvarráson. A múzeum négy hónapja van nyitva és azóta nem volt komolyabb probléma. Számunkra nagyon fontos, hogy mikor valaki ide bejön, akkor a gépekkel úgy játszhasson, mint amikor először látta őket.

A gépeket szabadon ki lehet próbálni, a legtöbb látogatónak nyilván ez a legcsábítóbb. Vannak olyanok, akiket inkább csak a gépek története érdekel?

Amikor megnyitottunk, egy darabig még nem voltak fenn az információs táblák és napi szinten kérdezgettek a gépekről. Azóta is sokan kérnek tárlatvezetést, az emberek szeretik a tárgyakat valamihez kötni, illetve sok olyan régi gép van, amikkel a vendégek még nem találkoztak és kíváncsiak rájuk.

Mostanság is keresel új gépeket?

A helyhiány miatt most nem nagyon foglalkoztam ilyesmivel. Hiába tetszene nekem még sok gép, most csak valamelyik meglevő gép helyére tudnánk kitenni. Amúgy is nagyjából egyben van a gyűjtemény és az a legfőbb cél, hogy ezt a színvonalat tartani tudjuk.

Nehéz a gépek beszerzése?

Most egy kicsit nehezebb, mert világviszonylatban megnőtt a flipperek iránti érdeklődés. Az elmúlt 10-15 évben nagyon sok bárból elkerültek a gépek és ezzel párhuzamosan kialakult egy korábban nem igazán létező gyűjtői kör. A manapság gyártott új flippereknek a 75-80 százaléka magángyűjtőknél landol, míg régen egyértelmű volt, hogy az új gép egy szórakozóhelyre kerül. Változik a játékkultúra, így például az elmúlt időszakban egyre szaporodtak a versenyek. Az idei Európa-bajnokságot Riminiben tartották és egy magyar játékos lett az első 240 versenyző közül.

flippermúzeum

Fotó: Sallai László

Milyen a flipperhelyzet Magyarországon?

Nálunk a nyilvános helyeken a flipperek számának zsugorodása tapasztalható, országszerte most 300-400 gép van kiállítva.

Nemrég módosult a játékgépek szabályozása, ennek is szerepe van a visszaszorulásban?

A flippereknél emelték a gépadót, így megnehezítették a gépek üzemeltetését. A nyerőgépek teljesen eltűntek, néhányan megpróbáltak átnyergelni a flipperre, de azok nem igazán helyettesítik a nyerőgépeket. A flipper eleve nem szerencsejáték, hanem ügyességi játék.

A múzeumban 130 kipróbálható gép található. Van ehhez hasonló flipper-gyűjtemény Európában?

Jelenleg Európában nincs másik folyamatosan látogatható gyűjtemény, amelyik ennyi működő géppel rendelkezne.

Van kedvenc flippered a gyűjteményből?

Inkább korszakot mondanék, számomra a nyolcvanas évek elején készült gépek adják a legjobb játékélményt. A mostaniakat is szeretem, de ezek már kicsit mások, bonyolultabb a játékrendszerük.

Mennyivel más felnőtt fejjel flipperezni?

A gépek elég sokat fejlődtek és rengeteget számít a gépismeret, ma már tudatosabban játszom. De nem igazán emlékszem, hogy gyerekként hogyan játszottam, inkább csak a sikerélményekre emlékszem.

Gondoltál már arra, hogy magad tervezz, vagy alakíts át egy flippert?

Egyelőre ez nagyon nagy falat lenne, az építéshez nagyon sok idő és szaktudás szükségeltetik. Az embernek persze vannak vágyai: nagyon jó lenne esetleg egy gépet grafikailag átszabni, vagy új hangelemeket adni hozzá, de azért ez egy külön műfaj. Nagy kérdés, hogy így is jól fog-e működni a gép és adja-e a korábbi játékélményt. A gyűjteményben megtalálható egyébként a Mesevonat nevű gép, amit egy magyar ember alakított át egy spanyol gépből; tudtommal ez az egyetlen magyar feliratú gép, ami üzemelt is a kilencvenes években.