+ Építészet

Női nevet adni egy alagútnak?

Nyílt szavazást hirdetett Brüsszel városvezetése hétfőn a főváros, egyben az ország leghosszabb autós aluljárójának, a jelenleg II. Lipótról, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodóról elnevezett alagút átnevezésére. A városvezetés a választható új elnevezések között kizárólag női neveket szerepeltet.

A belga sajtó tájékoztatása szerint a brüsszeli önkormányzat a közlekedésért felelős részlegének honlapján azzal indokolta az alagút átnevezéséről hozott döntését, hogy a főváros utcáinak csupán 6,1 százaléka visel női neveket. Az átnevezés célja “a nők nyilvános térben való megjelenésének szimbolikus megerősítése”- írták.

Jelenleg a brüsszeli utcák 43 százaléka hordozza emberek neveit.

A hónap végéig választható 15 személynév között a következők szerepelnek: Andrée De Jongh, második világháborús belga ellenálló, Chantal Akerman nemrégiben elhunyt belga filmrendező, Isala Van Diest, az első nő, aki orvosi diplomát szerzett Belgiumban, Marguerite Yourcenar belga író, Marie Curie lengyel származású francia fizikus és kémikus, Rosa Parks amerikai polgárjogi aktivista, Semira Adamou nigériai menedékérő, aki rendőri intézkedés közben vesztette életét 1998-ban Belgiumban,Simone Veil francia politikus, jogász, egykori egészségügyi miniszter, holokauszt-túlélő, Sophie Kanza kongói politikus, az első nő, aki felsőoktatásban részesült országában, Wangari Muta Maathai kenyai polgárjogi aktivista, az első afrikai nő, aki elnyerte a Nobel-díjat, Marie Popelin belga jogász, nőjogi aktivista, az első nő, aki jogászdiplomát szerzett Belgiumban, Annie Cordy belga színész, énekes. Astrid belga királyné, III. Lipót korábbi belga uralkodó svéd származású felesége, Erzsébet belga királyné, I. Albert korábbi belga uralkodó német származású felesége és Antoinette Spaak tavaly elhunyt belga politikus.

Belgium gyarmati múltja, és II. Lipót, a kongói területeket gyarmatosító korábbi belga uralkodó személye tavaly nyár elején, egy fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban, május végén bekövetkezett halálát követő, Belgiumra is kiterjedt tiltakozó megmozdulások nyomán került reflektorfénybe.

A nyár folyamán a belga gyarmati múlt ellentmondásos alakjának számító egykori uralkodó több szobrát is megrongálták, ledöntötték. Három belga nagyváros és több közintézmény a területén felállított, az egykori királyt ábrázoló alkotásokat elszállíttatta.

Június elején civilek petíciót indítottak Belgiumban II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A brüsszeli parlament több pártja korábban állásfoglalást nyújtott be, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az időzett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori “gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is minden “magyarázat nélkül”.

A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmatosító múltjára emlékeztetnek.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top