+ Interjú

Szabad és közösségi játékra hív az idei Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál – beszélgetés Varga Judit kurátorral

Fotó: Raffay Zsófi

Több elmélet is született már arról, hogy honnan ered az emberiség örök igénye a játékra. Jan Huizinga Holland történész szerint az emberi tevékenységeket és a civilizációt már eleve áthatotta a játék szelleme, míg M. J. Ellis játékelméletei között szerepel a kompenzáció is, amely azt mondja, hogy azért játszunk, hogy kielégítsük azokat a lelki szükségleteinket, amelyeket munkánk nem elégít ki vagy nem is hív elő. Közel érezhetjük magunkhoz Hankiss Elemér alapvetését is, és elfogadhatjuk, hogy a játék az egyik legkomolyabb fegyverünk lehet a veszélyeket rejtő világban, azért játszunk, mert az megvéd bennünket a félelmeinktől. A játék és az újzene kapcsolata került a nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál fókuszába is, amelyről Varga Judit Erkel Ferenc– és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zeneszerzővel, zongoraművésszel, egyetemi oktatóval beszélgettünk, aki a Fesztivál egyik kurátora, és tagja a szervezők mellett működő Tanácsadó Testületnek is. 

Mit értsünk újzenén?

A neue musik műfaji kategória, aminek az előképe az avantgárd, Bartók, Schönberg, akik saját zenéjükre ezt a kifejezést használták. A mai zeneszerzők és a Fesztivál egyik fő feladata ennek újra- és újradefiniálása. Nem olyan egyszerű a meghatározása, mert valójában az újzene egy nagyon tág és sokkal befogadóbb fogalom, mint akár a kortárs vagy a modern zene. A kifejezés újabb értelemben vett használatának a lényege, hogy ez nem egy esztétikai meghatározás, és nem az akadémiai közeg hozza létre ezt a fajta zenét. Olyan zenéről van szó, ami mostanában születik meg.

Miben különbözik ez a kortárs zenétől?

Én azért nem szeretem használni a kortárs zene kifejezést, mert ahhoz már nagyon sokfajta elképzelés kapcsolódik az emberek fejében, amelyeknek meg is kell felelniük a kortárs műveknek. Ilyen elképzelés általában az, hogy ez a zene disszonáns és egy akadémikus közeg írja. Ehhez képest az újzene egy tisztább fogalom, tabula rasa-t jelent, és egy új megközelítés nagyon jót tud tenni ennek a műfajnak.

Mi a személyes kötődésed a fesztiválhoz, mikor kerültél kapcsolatba vele?

A kezdetektől fogva tudtam a létezéséről, mert sokat hallottam róla Gryllus Samutól, akivel nagyon jó kapcsolatban vagyunk. Ő Horváth Balázzsal kezdte ezt a munkát, az első pár évben közösen dolgoztak ezen a programon. Szorosabb kapcsolatom akkor lett a Fesztivállal, amikor 2016-ban meghívott vendégművészként és zeneszerzőként vehettem részt rajta a Mr. West című némafilm kísérőzene produkcióval. Tavaly több koncerten is meghívott zeneszerző voltam, és írtam darabot kifejezetten a Fesztivál számára is. Három koncerten aktívan részt vettem, a korábbi évekhez képest sokkal jobban belefolytam a munkákba. A hetedik év környékén érkezett el arra a pontra a Fesztivál, hogy az ezzel járó nagy mennyiségű és nagyon szerteágazó munkát egy tanácsadó testület segíti, amely idén júliusban alakult meg, és ennek lettem az egyik tagja. Fontos feladat a számomra, és ilyen módon most még szorosabb a kapcsolat, hivatalosan is bekerültem a Fesztivál közegébe.

Milyen feladatokra veszik igénybe a szervezők a tanácsadókat, miben tudnak ők segíteni?

A testület összetétele sokrétű, zeneszerzők, zenetudósok, koncertszervezők, színházak, intézmények képviseltetik magukat. A munkában való részvételünk intenzitása is eltérő, ez tulajdonképpen egy önkéntes munka, amelyben szabadidőnk és lehetőségeink függvényében dolgozunk. Konstruktív ötletekkel, munkaerőnk és időnk felajánlásával bármikor be tudunk kapcsolódni a folyamatokba. Ez is egy olyan fajta közösségi létezés, mint a Fesztivál és a közönség kapcsolata. Szabad és közösségi. Két olyan programpontja van az idei, speciális körülmények között megrendezendő Fesztiválnak, amelyet én szervezek, az egyik egy saját projekt, a másikat pedig közelről ismerem, ezért annak a szervezésében is részt veszek.

Az említett saját projekted a 2019-ben útjára indult Next Generation elnevezésű programsorozat. Ez mit tartalmaz?

Tanítok a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen és tanítottam Budapesten a Zeneakadémián is. Ezeken a helyeken azt láttam, hogy annak ellenére, hogy a diákoknak sok tanulnivalójuk van, olyan remek zenéket szereznek, amelyek érdemesek arra, hogy kikerüljenek az egyetem falai közül. Összeválogattam a legjobb, diákok által szerzett műveket, és ezeket mutatjuk meg a nagyközönségnek. Olyan ez, mintha a közönség belesne egy kulcslyukon, hogy megláthassa, kikből lehetnek a jövő jeles zeneszerzői. Nagy sikere volt már a programnak a Fugában, most online lehet majd követni, és idén müncheni hallgatók is csatlakoznak a bécsi és budapesti zeneszerző-palántákhoz, a vírushelyzet miatt különböző helyszíneken rögzítjük a koncerteket. Készítünk kis videofelvételeket is, ahol minden szerző beszél a saját darabjáról.

Mi a fő célkitűzése ennek a programsorozatnak?

Az Átlátszó Hang Fesztivál legnagyobb erőssége az a közösség, amely egyre erősebben érzékelhető a program körül. Az egyik fő cél, hogy a közönséghez közelebb tudja vinni ezt a fajta zenét, és ebben tud segíteni ez az „üres kártya”, ami még nincs teleírva, így nem kötődnek hozzá előzetes elképzelések, elvárások sem. Több olyan interaktív programunk is lesz, amelybe a közönség bekapcsolódhat, kérdezhet, beszélgethet az alkotókkal.

Szükséges-e valamilyen előzetes képzettség vagy tájékozottság az újzenei művek megértéséhez?

Egyszerűen csak nyitott füllel és szívvel kell hallgatni, és ez bőven elegendő lesz. Rengeteg interaktív program kerül megrendezésre, lesz bevezető foglalkozás, különböző előadásokra kerül sor a koncertek előtt, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy kulcsot adjanak a közönség kezébe ahhoz, hogy hogyan is érdemes hallgatni ezeket a műveket.

A járvány miatt jelentősen megváltozott körülmények milyen kihívások elé állították a szervezőket?

A 2020-as évben az egyik leghálátlanabb feladat volt szerintem a koncertek és fesztiválok szervezése. Folyamatosan változnak a szituációk, a körülmények. Bár vannak hosszútávú tervek és célok, de gyakran egészen rövid határidővel kell új szabályozásokat bevezetni az aktuális fertőzési adatokra reagálva. Ez pedig a koncertszervezés halála, ami egyébként rettenetesen hosszú folyamat, másfél, két és fél évet is igénybe vehet a megvalósulás az ötlet megszületésétől számítva. Ez nehezen összeegyeztethető azzal a napról napra változó térrel, amelyben a járvány idején dolgozhatunk. A Covid miatt egészen speciális és a megszokottnál rövidebb időtartamú lesz a Fesztivál első része. Flexibilisnek kellett lennünk, és ha ez így jól meg tud valósulni, akkor én azt gondolom, hogy ez a vírushelyzet nem csak rossz dolgokat szül, mert így az év többi részében is jelen lesz a Fesztivál a kulturális életben.

A program egy részét az év későbbi időszakára halasztották el. Ez már a közönség jelenlétével fog zajlani a tervek szerint?

Igen, eredetileg az eddigiekhez hasonlóan megszületett egy olyan hagyományos fesztiválprogram, amely másfél-két hét intenzív személyes jelenlétre épült. Kiderült, hogy ez nem valósítható meg, mert a közönség nem vehet részt a koncerteken. Döntéseket kellett hozni, hogy az eredeti program mely része ültethető át online térbe, illetve mely koncertek tarthatók meg közönség nélkül, online közvetítéssel. A Fesztiválnak egy viszonylag nagy része nem tartható meg közönség nélkül, ezek a koncertek az év többi részében lesznek.

Milyen kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra a fellépők? Jelentkezési lehetőségük van vagy meghívásos alapon kerülnek be?

Mindkettő működik. Minél nagyobb a Fesztivál ismertsége, renoméja, annál több művész és koncertszervező keres meg minket azzal, hogy szeretne része lenni a programnak. De az is előfordul, hogy a tanácsadói, kurátori munkát végzők hívnak meg fellépőket. A játék témájához kapcsolódva választottuk ki idén a művészeket, programokat, ez idén a szervező erő, ami még akkor merült fel, amikor nem volt járvány.

Miképp jelenik meg a különböző programokban és miért épp ezt választották a szervezők?

Az újzene nagyon sokféleképpen tud játék is lenni. A kortárs komolyzenének olyan oldalát tudjuk most megmutatni, ami nem annyira komoly. Persze igazából a játékot is komolyan kell csinálni! Izgalmas dolgok tudnak megvalósulni ezzel kapcsolatban a fesztiválon. Egyébként a játék, mint tematika először a Christoph Ressi és Benes Szilárd Game over című koncertje során merült fel. Ez egy rendkívüli módon izgalmas zeneszerzői létezés és koncepció megvalósulása. Egy olyan, szóló klarinétra készült videójáték, amelyben a klarinétos zenei akciókkal és egy mozgásérzékelő szenzor segítségével, mozgásokkal játszik egy virtuális világban. A tavaszi időszakban a karantén és a lezárások ideje arra is rávilágított, hogy milyen fontos az emberek számára a játék. A Next Generation koncerten is fogunk játszani, Fabian Blum müncheni zeneszerző hallgató 13 című darabja egy társasjáték. A zenészek a játékmester irányításával társasjátékot játszanak a színpadon, és ez a játék határozza meg a zenei történéseket. További játék Nikolais Gerszewski More Songs on Nothing című darabja, mely egy nyitott kompozíció, tíz, egymással nem összehangolt oldalt írt a zongora és az énekhang számára. A zenészek határozzák meg ezek sorrendjét, és a szöveg is szabadon választott, viszont az ajánlás szerint olyan nyelvű, amelyen az énekes nem beszél. Így a szavak megszabadulnak a jelentésüktől, kontextusoktól, ezért a szavak részei akár el is hagyhatóak, amennyiben a zenei akció éppen úgy kívánja.

A játékok otthonosan viselkednek az online térben. Lesznek ilyenek is?

Igen, erre is gondoltunk, ezek hamarosan felkerülnek a honlapunkra. Lesz egy memóriakártya játékhoz hasonló játékunk, Kertész Krisztián és a fesztivál elmúlt éveiben közreműködő zeneszerzők közös alkotása, ahol pár másodperces dallamokat kell összepárosítani, két egyforma zenét kell megtalálni, felismerni. Muvid-19 programunk a Freiburgi Zeneművészeti Főiskoláról indult el. Ez a játék a tavaszi karantén idején kezdődött, olyan 19 másodperces videókat lehet beküldeni, melyeken egy hangfal vagy hangfalrács látható. Meghívtuk ebbe a játékba a Fesztivál résztvevőit és az érdeklődőket is, és már most nagyon érdekes anyagok érkeztek be. Egy másik kezdeményezés az Art of Virus, – amely Fekete-Kovács Kornél találmánya volt. Kitalált egy kilenc hangos dallamot, amelyet zenei vírusként kezelt. Májustól augusztus végéig tíz zeneszerzőnek küldte tovább, őket „fertőzte meg” vele, és egy hetet kaptak arra, hogy írjanak belőle egy pár perces darabot, majd küldjék tovább két másik zeneszerzőnek. Nagyon sokan „megfertőződtek” és így készültek az újabb és újabb darabok, Kornél azt kezdte észrevenni, hogy már nem lehet leállítani a folyamatot. A darab a mai napig is készül, és a világ negyvenkét országába jutott el eddig, több mint háromszáz zeneszerző dolgozott rajta. A darab otthona a PhonicChat jóvoltábol az internet lett.

Lesznek-e gyermekprogramok?

A vírus kulturális szférára mért csapásainak a legnagyobb áldozatai a gyerekek, akik talán elsőként eszünkbe jutnak a játékról. A nekik szóló kulturális programok a leginteraktívabbak, és ezeket nagyon nehéz megvalósítani az online térben. Ezt is megpróbálja a Fesztivál, mert lesz egy Soharóza Kiskomp elnevezésű interaktív Zoom program, ennek keretében közös zeneszerzés, improvizáció valósulhat meg, amelynek során megpróbálnak egyfajta játszóteret csinálni a zenéből.

A 2020-as év vége előtt beszélgetünk néhány órával. Mit kívánnál az új esztendőre a jelenleg is sok megpróbáltatáson áteső komolyzenei életnek?

Sok tanulsággal járt a 2020-as év, és ez a koncertélményekre is vonatkozik. Én azt kívánom, hogy valami maradjon meg, épüljön be a jövőbeni koncertekbe ebből az online stream világból is, mindemellett én is nagyon szeretném, hogy lehessenek minél előbb olyan koncertek, ahol élőben részt vehet a közönség. Szeretném, ha nem tűnnének el teljesen az online közvetítések, és megmaradnának az előnyei. Például az, hogy a közvetítés segítségével a világ minden pontján lehet koncertet hallgatni, a költségek is alacsonyabbak, sokszor ingyenesen vagy csekély díj ellenében lehet követni az eseményeket. Az otthonukból azok is hallgathatnak koncerteket, akik élethelyzetükből fakadóan nem tudnak koncertekre járni. A közvetítés olyan részleteket is képes megmutatni egy koncertből, amelyeket a közönség soraiból esetleg nem látni. Ha a kulturális helyszíneket kibővíthetnénk a virtuális térrel, akkor azt gondolom, hogy több embert tudnánk elérni.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top