Evezőszerű farkával hajtotta magát a vízben vadászat közben a 95 millió évvel ezelőtt élt Spinosaurus, amelyet igazi „vízi szörnyetegként” írnak le a kutatók a Nature című folyóiratban publikált tanulmányukban.
A szakemberek Marokkó délkeleti részén fedeztek fel megkövesedett Spinosaurus-farokcsontokat, amelyek elemzése segít jobban megismerni a leghosszabb testű húsevő dinoszaurusz külsejét, életmódját és képességeit.
A Detroit Mercy Egyetem paleontológusa, a tanulmányt vezető Nizar Ibrahim szerint a kréta időszakban élt Spinosaurus nagyon specializált farokkal rendelkezett.
A kutatók műanyagból megformázták az állat rugalmas, evező-szerű farkát, majd a modellt egy úszó roboteszközre erősítették.
A kísérletből kiderült, hogy a Spinosaurus a krokodilhoz hasonlóan ide-oda tudta mozgatni a farkát oldalsó irányba, olyan tolóerőt generálva, amellyel könnyedén üldözőbe tudta venni a kiszemelt zsákmányt.
Mindez azt jelenti, hogy a Spinosaurus félig vízi életmódot folytatott és nem csupán begázolt időről-időre a folyókba, hogy megvárja, amíg a halak elúsznak mellette. Valószínűleg nagy testű halakkal táplálkozott.
„Ez a felfedezés megdönti azokat a több évtizedes elképzeléseket, hogy a nem-madár dinoszauruszok élettere a szárazföldre korlátozódott”
– mondta Stephanie Pierce, a Harvard Egyetem munkatársa, a tanulmány társ-szerzője. Hozzátette: „úgy véljük, hogy ez a mostani felfedezés forradalmasítja a dinoszauruszok biológiájával kapcsolatos ismereteinket”.
A mai Észak-Afrika területén élt Spinosaurus testhossza akár a 15 métert, súlya a hét tonnát is elérte. Nevének jelentése „tüskésgyík”, egyedi „tüskéi” a csigolyák hosszú nyúlványai. Ezek több mint másfél méter hosszúra nőttek és feltehetőleg bőr fedte, illetve kötötte össze őket.
A Spinosaurus képes volt mozogni a szárazföldön és ott rakta a tojásait, ugyanakkor valószínűleg négy lábon járt és nem kettőn, mint más húsevő dinoszauruszok.
David Martill, a Portsmouth-i Egyetem őslénykutatója szerint azonban a Spinosaurus olyan sok tekintetben alkalmazkodott a vízi életmódhoz, például a csontsűrűsége és farkának alakja tekintetében, hogy legalább annyira vízi állat lehetett, mint ma a nílusi krokodil.
