+ Képzőművészet

5 világhírű magyar származású művész a párizsi biomorf kiállításon

Moholy-Nagy Laszló CH7

Öt magyar származású világhírű művész alkotásai is megtekinthetők Párizsban a 1920-tól 1950-ig tartó időszak biomorf művészetét bemutató kiállításon, amely az Alain Le Gaillard Galéria és a Le Minotaure Galéria közös szervezésében nyílt meg.

A június 29-ig látogatható tárlaton csaknem ötven művész, többek között Jean Arp, Joan Miró, André Masson, César Doméla, Man Ray, Auguste Herbin, Jean Hélion, Léon Tutundjian mintegy 80 alkotása (festmények, szobrok, fotók) mellett Brassai, Beöthy István, Ebneth Lajos, Moholy-Nagy László és Réth Alfréd műveivel is találkozhatnak a látogatók.

A New York-i MOMA-ban 1936-ban rendezett, Kubizmus és absztrakt művészet című kiállítás kapcsán Alfred Barr korának két nagy irányzatát különböztette meg: a geometrikus absztrakt és a nem geometrikus, avagy – az ő szóhasználatával – a biomorf absztrakt művészetet. Az előbbit inkább intellektussal, míg az utóbbit inkább az intuícióval és az érzelemmel hozta összefüggésbe, ami szerinte organikus avagy biomorf, és inkább körkörös formákkal dolgozik, nem pedig geometrikus szögletesekkel. Számára a biomorf művészet inkább dekoratív, mint strukturális, valamint a misztikum, az irracionális és a spontaneitás iránti rajongása miatt erősebben rokonítható a romantikával, mint a klasszicizmussal. Eszmefuttatatásával az absztrakt többfajta változata felé nyitott utat, túlmutatva a pusztán formai értelmezésen.

A két világháború közötti időszakban ez a fajta formanyelv igen elterjedt, nem pusztán földrajzi értelemben, hanem a művészeti ágak sokféleségében: festészetben, szobrászatban, fotóban, dizájnban és építészetben egyaránt. Ez a formai rokonság pedig olyan, távoli művészek egymás mellé állítását is jogossá teszi, mint Jean Arp, Auguste Herbin, André Masson, Jean Hélion, Yves Tanguy, Beöthy Istvan, Georges Valmier vagy éppen Moholy-Nagy László, mert ezáltal túllép a korszak jellegzetes, irányzatokat elválasztó szakadékain és a modernitás egy újfajta olvasatát javasolja – írták a szervezők.

A kiállítók névsorában öt magyar származású művész szerepel.

Moholy-Nagy Laszlónak CH7 című, 1939-es olajképe igazi kuriózumnak számít. A világhírű magyar fotósokat Brassai, (azaz Halász Gyula) képviseli egy 1934-es, Korall című korabeli fotográfiájával. Ebneth Lajostól egy 1928-as papírmunkát, míg Réth Alfrédtól egy 1934-es festményt láthatunk. A szobrász Beöthy István négy alkotását szinten megcsodálhatják a látogatók.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top