+ Irodalom

Rényi Katalin: Furcsa érzés volt, hogy grafikus feleségből egyszer csak festő lettem

Kaptam egy nagy esélyt Gulyás Gábortól és Muladi Brigittától, hogy találkozhattam önmagammal – mondta Rényi Katalin festőművész a 21 gramm című kiállításáról a Bordáig vetkőzve esten, ahol Juhász Annával beszélgettek. Riportunk az eseményről.

Októberben nyílt meg a szentendrei MűvészetMalomban Rényi Katalin 21 gramm című kiállítása, mely több évtizedet fog át. Rényi Katalin az Iparművészeti Főiskola (ma MOME) grafika szakán diplomázott, ismert művei a festészet körébe tartoznak. Pályája 1979-ben összefonódik a Szentendrei Művészteleppel, ahol előbb a grafikai műhelynek, majd a festők csoportjának is tagja. Alkotásait a Budapest Galéria, a Vigadó, az Olof Palme Ház, a Körmendi galéria is kiállította. Évtizedek óta ír verseket.

November 24-én a Bordáig vetkőzve esten Rényi Katalin élete és munkássága került fókuszba. Az esemény a 21 gramm kiállítási terében került megrendezésre, ahol Juhász Anna irodalmár beszélgetett a 67 éves festőnővel. Az este folyamán Rényi Katalin több verse is elhangzott Börcsök Enikő és Hegedűs D. Géza felolvasószínházi előadásában, Horváth Kornél pedig  ütőhangszeren játszott a beszélgetés szüneteiben.

Rényi Katalin életében különösen fontos szerepet kapott Szentendre: sok alkotása is a városban született, és férjével, a szintén festőművész Baska Józseffel 25 évig éltek a Régi Művésztelepen, ahol az I-es számú Műterem volt az övék.

Hegedűs D. Géza olvassa fel Rényi Katalin egyik versét – fotó: Várkonyi Zsolt

Furcsa érzés volt, hogy grafikus feleségből egyszer csak festő lettem

– emlékezett vissza Rényi Katalin. A Művésztelep egyik közgyűlésén Klimó Károly festőművész hívta fel társai figyelmét, hogy Rényi Katalin nem feleségként, hanem alkotótársként van jelen. A művészek szavaztak, és Rényi Katalin tizenkettedik tagként csatlakozott az alkotóközösséghez. A Művésztelepre szerető, ugyanakkor távolságtartó művészeti légkörként emlékszik vissza. Mesélt édesapjáról, a Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőről, Rényi Tamásról (Két pisztolylövés, K. O.):

Fantasztikus ember volt, intelligens, négy nyelven beszélt, csodálatos filmeket rendezett, elképesztően jóképű volt, imádták a nők. Számomra a mai napig ő az etalon, akinek meg kell felelni, pedig már lassan 40 éve nincs köztünk.

Juhász Anna és Rényi Katalin beszélgetése a Bordáig vetkőzve esten a szentendrei MűvészetMalomban – fotó: Várkonyi Zsolt

Életének másik fontos pólusa az édesanyja volt.

„Őt is nagyon szerettem, vágyakoztam utána, de ez egy kemény elválás volt. 3 hetes voltam, amikor a nagymamámhoz kerültem, ő nevelt fel”

Rényi Katalin számára egyértelmű volt, hogy művészettel szeretne foglalkozni. Már 9 évesen rajzolt és verseket írt. Hétvégenként várta apját, hogy megmutathassa neki alkotásait.

„Nagyon ritkán kaptam dicséretet. Kritikus szellem volt, de most már tudom, hogy igaza volt. Mikor elétettem a rajzokat, és azt mondta, ezen még lenne mit javítani, tele voltam dühvel. A következő héten egy másikat vittem oda hozzá. Ez a düh vitt előre”

– emlékezett vissza a művésznő, aki ha épp nem ír, akkor fest.

fotó: Várkonyi Zsolt

„Kaptam egy nagy esélyt Gulyás Gábortól és Muladi Brigittától, hogy találkozhattam önmagammal. Éjjel írok, nappal rajzolok, és helytállok. Van családom, két gyönyörű gyermekem, egy tüneményes unokám. Ember vagyok, 45 év óta igaz, szerető feleség. Amikor robbanok, akkor ilyen vagyok. Itt, a MűvészetMalom falai között néző lettem”

– mondta Rényi Katalin, aki másfél évvel ezelőtt vesztette el férjét. Baska Józsefet kemény sorsú, érdekes személyiségként írta le.

„A két gyerekünkben ott van kettőnk lelke. Igyekeztünk valamiféle nyomot hagyni ezen a világon. Az én személyes egyéni sorsom sem egyszerű. Ezeknek a kivetülései harcolnak a vásznon velem, a múltammal, az életemmel, a gyerekkorommal.”

Horváth Kornél dobjátéka a Bordáig vetkőzve esten – fotó: Várkonyi Zsolt

Juhász Anna arról kérdezte Rényi Katalint, hogy mit jelent számára Csopak. A Budapesten született festőnő és édesapja a 70-es években a Balaton-parti községben fedezett fel egy 1826-ban épült nádfedeles présházat, ami aztán később a Csopaki Művésztelep fő helyszíne lett. Mint Rényi Katalin visszaemlékezett, a házban adták elő először a Madách Színház színészei a Jézus Krisztus Szupersztárt, Rényi Tamás pedig ott írta forgatókönyveit. A beszélgetés végén Rényi Katalin arról mesélt, hogy mit jelent számára a kiállítás.

„Ez volt életem legcsodálatosabb egy éve, amikor erre a kiállításra készültem. Különleges pillanat volt, amikor megnyílt a 21 gramm tárlat.  A sok nehézség, vágyakozás, szomorúság ellenére amit itt láthatunk, az maga a boldogság”

– foglalta össze érzéseit. A 21 gramm kiállítás február 17-ig látható.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top