+ művészet & politika

Miért vonzódtak ennyire a nácik a műkincsekhez?

20 év alatt 17420 kulturális javat szolgáltattak vissza a németek.

fotó: Tobias koch

Németország több mint 17 ezer műtárgyat és könyvet szolgáltatott vissza a nácizmus idején elrabolt kulturális javakból az azonosításukról, a jogos tulajdonosok felkutatásáról és a visszaadásról rendelkező nemzetközi megállapodás alapján – mondta a német szövetségi kormány kulturális államminisztere a megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából hétfőn Berlinben rendezett konferencián.

Monika Grütters a tanácskozást megnyitó beszédében fordulópontnak nevezte az 1998-ban Washingtonban megkötött megállapodást, amelynek révén Németország húsz éven keresztül folyamatosan javította a nácizmus idején elrabolt műkincsek felkutatását és visszaszolgáltatását célzó munka feltételeit.

A szövetségi kormány több tízmillió eurós támogatásával felállították az elveszett kulturális javak német központját (Deutsches Zentrum Kulturgutverluste – DZK), kifejlesztettek adatbázisokat és létrehoztak egyetemi kutatói állásokat, így “hatékony kutatási infrastruktúra” jött létre.

A munka eredményét jelzi, hogy az úgynevezett Washingtoni alapelvek lefektetése óta, vagyis húsz év alatt 17 420 kulturális tárgyat – műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot – juttattak vissza a jogos tulajdonosnak – ismertette az államminiszter.

A nácik által összeharácsolt kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit. Az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból, és felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot.

A náci rendszer áldozatainak, azok rokonainak megértést és segítőkészséget kellene tapasztalniuk Németországban, de gyakran nyelvi akadályokba ütköznek, és a szövetségi államberendezkedésből adódóan nehezen áttekinthető rendszerrel szembesülnek. Az ő támogatásukra jön létre a tanácsadó szolgálatot – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a kulturális javakat őrző intézmények részéről is több erőfeszítés szükséges. Mint mondta, a múzeumokat és a magángyűjtemények tulajdonosait is joggal ítélik meg annak alapján, hogy miként viszonyulnak az adott gyűjtemény történelmi hátteréhez.

“Nem csak az állam visel történelmi és erkölcsi felelősséget a nácik által elrabolt kulturális javak ügyének feldolgozásáért”

– húzta alá Monika Grütters.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott. Ezzel kötelezettséget vállaltak az egykor a nácik által elrabolt kulturális javak azonosítására, a jogos tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, “méltányos megoldást” találnak.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top