Emer Stamp: Malac (elhihetetlenül) nagyontitkos naplója [The Unbelievable Top Secret Diary of Pig] – Manó Könyvek, 2017 – fordította Lakatos István – 172 oldal, kemény táblás borító – ISBN 978-963-4031-91-8
Van az úgy, hogy egy egyszerű, sárban tapicskoló Malac készteti önvizsgálatra a recenzenst!
Annyiféle könyvről írtam az elmúlt hónapokban… Volt köztük, ami gyerekeknek szólt, és volt, amit kimondottan felnőtteknek írtak, volt megrázó és megrendítő, szórakoztató és andalító, emelkedett és felemelő, megdöbbentő és meghökkentő, durva és erőszakos, provokatív és ironikus, és tanulságos és tanító… Mindegyik kért/követelt/akart valamit az Olvasótól, s a többségük adott is – habitusának megfelelően – valamit cserébe. De – és utólag könnyű okosnak lenni –, nem nagyon akadt olyan, amelyiknek legfőbb célja az volt, hogy felnőttet és gyereket felhőtlen, egészséges kacagásra ingereljen!
A Malac (elhihetetlenül) nagyontitkos naplója pont ilyen. Ez a történet olyan, mintha puha kezek csiklandoznák az Olvasót. Egyszerű kis történet, amit egy egyszerű, naiv és kedves, falusi állat maga vetett papírra, hogy megossza velünk csöppet sem egyszerű kalandjait és történeteit. A Malac, aki eleinte szinte-szerelemmel szereti a gazdát, nem túl bonyolult lény. Szereti a Gazdát, aki sok-sok moslékot hoz neki, jó barátságban áll a nyelvtehetségnek számító kacsával, akinek rokonait elvitte a róka, kedveli a tehenet, és nincs gondja a birkákkal sem. Kapcsolata csak a Nagyon Gonosz Csirkékkel rossz, s az olvasó szerencséjére azt is meg tudja indokolni, hogy miért nem kedveli a nagyon Gonosz Csirkéket, akiknek rendszeresen az óljába tottyant:
1.Amikor nem figyelek oda már falatozzák is gonosz csőrükkel a Moslékomat! Ha pedig rájuk kiabálok, megcsipkedik a fejemet. És az fáj, mert Undok és Gonosz csőrük van.
2. Amikor a tehén leheveredik aludni, felmennek a hátára és összekakilják szegényt. Azt hiszik, hogy ez nagyon mókás. Szerintem meg nem az. Jó lenne, ha a tehén nem lenne ilyen kedves és ő is lekakilná a csirkéket.
3. Ellopták Kacsa Barátom különleges Kacsa vacsoráját…
– és, ez így normális, a Malac még több ponton keresztül tudja sorolni vélt és valós sérelmeit, melyek sora tovább bővül a történet előrehaladtával, mégis, a legfontosabb talán az, hogy a Gonosz Csirkéknek utálatos, gonosz a szeme.
Az események mégis úgy alakulnak, hogy a Csirkék lesznek azok, akiknek segítségével a Malac – aki időközben ráébred, hogy a moslékot hozó Gazda nem is kedves, hanem meg akarja enni – és a Kacsa egy traktorból épített rakéta (továbbiakban Trakéta) segítségével űrutazásra indul… talán, ha elegendő moslékot sikerült tartalékolni, egészen a Plútóig is eljuthatnak. De ezt már tényleg nem írom le, hiszen a Trakétával kezdődnek az igazi, ellenállhatatlanul vicces és fergeteges kalandok…
A jobb oldalon a Róka látható, róla így ír a Malac: „Régebben több Kacsa is volt a Tanyán, de 1 éjjel jött a Róka és megette a Kacsa Anyukáját, Apukáját és az összes Testvérét. Nagyon Gonosz Róka volt. Kacsa ettől nagyon szomorú lett…” [Naná, hogy egy kép kedvéért a recenzens pont a könyv legszomorúbb részét idézi. Ejnye!]
