Tudtad? Az első magyar olimpikon zsidó volt

zsidó-olimpikon

– Tudta, hogy az első magyar olimpikon zsidó volt?
– Tudta, hogy a legeredményesebb magyar női olimpikont zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották?
– Ismeri az 1972-es müncheni olimpia izraeli sportolóinak tragikus történetét?
– Tudja, hogy mikor és miért indult útjára a zsidó olimpia a Maccabiah?

Zsidók és az olimpia címmel szabadtéri kiállítás nyílt Budapest belvárosában, a Madách téren.

A csütörtöki megnyitón Szalai Kálmán, a tárlatot megszervező Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) munkatársa elmondta: a kiállítás az olimpiákon elért magyar sportsikerek mellett a zsidóság és a sport történetét, valamint a zsidó származású magyar sportolók számos világraszóló eredményét is bemutatja, amelyeket mostanáig méltatlanul elhallgattak.

Kemény Ferenc, az újkori ötkarikás játékok egyik kezdeményezője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára is zsidóként, a mai Szerbia területén, Nagybecskereken, Kohn Ferenc néven látta meg a napvilágot.

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija emlékeztetett arra, hogy a második világháborúig több mint 40-re tehető a zsidó származású magyar olimpiai bajnok sportolók száma, köztük van az 1896-ban Athénban az első aranyérmet nyerő úszó, Hajós Alfréd (született Guttmann Arnold) is. Hozzátette: a múlt század közepén lezajlott zsidóüldözés következtében közülük sajnos több sikeres sportember élete tragikus véget ért.

A kiállításból kiderül, a legeredményesebb magyar olimpikonok közül többek között Kabos Endre, Elek Ilona és Petschauer Attila vívók, valamint a legidősebb magyar élő olimpiai bajnok, Keleti (Klein) Ágnes is izraelita származású, utóbbi csak hamis papírokkal tudta megúszni az üldöztetést.

A tárlat ezen kívül képet ad több, olyan kevésbé ismert témáról, mint a Hitler rendszerének felsőbbrendűségét hirdető 1936-os berlini ötkarikás játékok, az izraeli válogatott tagjai ellen az 1972-es müncheni olimpia ideje alatt elkövetett terrorcselekmény, valamint a Makkabi Játékok – vagyis a zsidó olimpia – története.

Ezzel kapcsolatban Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke elmondta, hogy a magyarországi zsidó közösségen belül egyre fontosabb szerepet kap a sport, majd hangsúlyozta, hogy 2019 nyarán Budapest ad otthont a Makkabi Európa Játékoknak, így a csütörtöki kiállítás megnyitása tulajdonképpen egyben a nagyszabású esemény felvezetésének a kezdete is. Elmondása szerint a magyar csapat kimagaslóan szokott szerepelni a Makkabi Világjátékokon, legutóbb 20 érmet nyert.

A szabadtéri tárlat egy hónapon keresztül tekinthető meg.



11 hozzászólás

Írd le a véleményed!
  1. Abonyi László

    és ez ki a fszt érdekel??? azóta hány nemzsidó szerzett aranyérmet… súgok jobbat: az első terrorista is zsidó volt… happy?

  2. Szabados Gábor

    Remélem, alaposan őrzik a kiállítást. Attól tartok, szükség lesz/van rá. (Ne legyen igazam.)

  3. Baranyai László

    Ordenáré szöveget olvastam az előbb. Aki írta, nyilván nem hallott arról, hogy a magyarság nem származás, hanem vállalás kérdése. Ezek a kiváló, zsidó származású emberek magyarnak vallották magukat. Olimpiai bajnokként dicsőséget szereztek hazánknak, majd többen közülük foglakozásukban is kiemelkedő teljesítményekkel járultak hozzá a fejlődéséhez. Hogy csak egyet, Hajós Alfrédot, első olimpiai bajnokunkat, a kitűnő építészt, a Nemzeti Sportuszoda tervezőjét említsem.
    Egy nagyszerű kardvívó viszont hiányzik a névsorból. Fuchs Jenő, négyszeres olimpiai bajnok. London 1908, Stockholm 1912, mindkétszer egyéni és csapat bajnok. Lehet, hogy nem véletlenül. Talán a II.világháború alatt munkaszolgálatosként tanúsított hőstette, és német kitüntetése miatt? Amiről a mandinerben a következők olvashatók: “Egy hideg őszi napon történt 1942-ben, hogy Fuchs aknamentesítő rajára szolgálat közben szovjet erők támadtak. A melléjük rendelt négy honvéd a tűzharcban hamarosan elesett, majd Fuchs társaival az elesett keret tagjainak fegyvereit megszerezve tovább védekezett, és egy ellentámadással visszaverte a támadó szovjet alakulatot. Azzal együtt, hogy Fuchs a maga és társai életét megmentette, illetve nem került szovjet fogságba, még a birtokukban lévő értékes műszaki eszközöket sem engedte át az ellenségnek. Az akció híre eljutott az azonos arcvonalon harcoló 323. német gyaloghadosztály egyik századosához, bizonyos Hoffmann századoshoz, aki Fuchs Jenőt a fenti cselekedetéért saját hadosztályparancsnokánál kitüntetésre terjesztette fel. A hadosztályparancsnok Friedrich Trompeter ezredes volt, egykori vívó és öttusázó, aki megdöbbenve szembesült azzal a ténnyel, hogy a felterjeszteni kívánt munkaszolgálatos, Dr. Fuchs Jenő az ő egykori vívótársa, akivel még az 1936-os berlini olimpiai játékok vendégeként barátkozott össze. Végül Fuchs tettéért megkapta a másodosztályú német vaskeresztet. Közben Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnoka Fuchs kitüntetését felterjesztette viselési engedélyre a kormányzónál. A viselési engedélyt Horthy azonnali hatállyal jóváhagyta. A kitüntetés után Jány hazarendelte az akcióban részt vett alakulatot, amely egy budapesti hadikórházban teljesített a továbbiakban szolgálatot. A háborút és a vészkorszakot a források szerint mindannyian túlélték. További, abszurdba illő történet, hogy közvetlenül a háború után, 1945-ben Fuchsot – mint az egyik jelentős német katonai kitüntetés fasisztának minősített birtokosát – az ÁVO elődje, a Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztály azonnal letartóztatta, így Fuchs egy darabig a Pestvidéki fogház lakója lett. Szabadulása után teljes nélkülözésben és elfeledve élt egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig. Állami elismerésben saját hazája nem részesítette, azonban 1982-ben az International Jewish Sports Hall of Fame a tagjai közé választotta.”

    Dr. Fuchs Jenő ügyvéd, négyszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó Budapesten nyugszik feleségével, a rákoskeresztúri Új köztemetőben.

    Fuchs Jenő nyilvánvalóan nem volt fasiszta. Katona volt munkaszolgálatosként is, és annak megfelelően viselkedett. Fuchs Jenőnek a magyar kardvívás máig tartó sikereiben múlhatatlan érdemei vannak. Posztumusz kitüntetése még mindig nem volna késő.

  4. Mihály Kisha

    Nem igaz, ezek soha sem voltak és soha sem lesznek MAGYAROK. Minden, mondom MINDEN zsidó magyar gyűlölő volt és lesz mindig. Többen nyíltan, a többi hátulról befurakodva. Kígyót melengetünk mi MAGYAROK!!! És a világháborúnak sem volt más áldozata, se orosz, se lengyel, se magyar, se német, mert azokról TILOS emlékezni!
    TELE VAN A hócipőm!!!

      • BruceStark

        Látnád a többi hozzászólását, szerinte pl. azért építi Orbán a stadionokat, hogy azokba zárják be a magyarságot, és izraeli rohamrendőrök felügyelnék ezeket a gettókat.


Új hozzászólás