Kételyek merültek fel a gravitációs hullám felfedezése körül

gravitációs hullám

Gravitációs hullám, szájtátva

Írta: Kiss J. Zoltán, független kvantumenergia-kutató

A Reuters hírül adta, a világ összes nagy sajtóorgánuma szalagcímben közölte (mi is – a Szerk.), tudományos intézmények szerte a világon méltatták, köztük az MTA is rendezvénnyel köszöntötte a bejelentést: bizonyítékát találták Einstein száz éve megjósolt gravitációs hullámainak.

Nézetem szerint a bejelentés számos helyen kifogásolható.

Nézzük csak, hogy a tudomány jelenlegi álláspontjának megfelelően mi is az a gravitációs hullám: A tér olyan fodrozódása, amit nagy tömegű egymással kommunikáló égitestek gravitációs hatása okoz. Mert ezek az égitestek egymáshoz képest mozognak és ez az a hatás, ami – ahogyan a tudomány fogalmaz – a téridő módosulását eredményezi. Ez gravitációs hullámokat gerjeszt, amelyek a gerjesztéstől a fény sebességével terjednek kifelé.

A hírek szerint ilyen gravitációs hullámok jeleit mérte a Washington és Louisiana államokban felállított LIGO detektor (Leser Interferometer Gravitational-wave Observatory) két – ahogyan azt feltételezik, tőlünk 1,3 milliárd fényévnyi távolságban lévő – fekete lyuk összeolvadásakor.

És most nézzük a kötözködésre okot adó dolgokat:

  1. A térnek és a téridőnek a belső felépítése nem ismert, a fekete lyukak meghatározása erősen hiányos. A téridő szövetére, ami fodrozódik, nincs a matematikai modelleken túl magyarázat. Pedig ezek fontos tartalmi összetevők. Ha az égitestek mozgása a téridőre hat, akkor a hullámokat gerjesztő hatásnak megvan a saját fizikája, amely nem nélkülözheti az összetevők pontos ismeretét.
  2. Azt tudjuk, hogy a fényév az a hosszúság mértékegysége. De ha a gravitációs hullám a fény sebességével közelít, akkor annak mégiscsak 1,3 milliárd évig kellett jönnie amíg ideért! Ugye nem azt akarja üzenni a hír, hogy az a gravitációs hullám, amit most a LIGO megmért, az legalább/legfeljebb 1,3 milliárd évvel ezelőtt keletkezett?
  3. Az igazából zavaró a dologban az, hogy a bejelentés az igazi értelemben vett relativitás elmélet alapelvének mond ellent. Mert a relativitás alapja az események egyidejűsége. Az esemény az időben telik. És annak a kezdete és a vége bármilyen időrendszerből vizsgálva is azonos. Ami időrendszerenként változhat, az az esemény kezdete és a befejezése között eltelt idő. És az is egymással párhuzamosan telik. Van időrendszer, ahol időben gyorsabban, és van ahol meg lassabban.

Olyan esemény, ami a mi földfelszíni intenzitásunkhoz képest végtelen nagyságú – márpedig a fekete lyukaknak nevezett inflexió, a tudomány szerint olyan, és azok összekapcsolódása meg még olyanabb – annak az időtartama a mi „figyelő rendszerünkben” sok-sok ezer emberöltő kell hogy legyen. Így hát megfigyelni és meghallgatni „whoop” az összekapcsolódást az utópisztikus. Pedig nincs kétség, valamit mértek és hallgattak. De hogy az nem egy hozzánk képest intenzitásban végtelen nagy esemény volt, az biztos.

  1. A nyilatkozatok mesébe illőek. Azt mondja az egyik elméleti fizikai kutató intézet professzora, hogy most szó szerint megvan a lehetőség a Big Bang pontos vizsgálatára. Remélhetőleg nem arra gondol – hiszen azt mondja „szó szerint” – hogy olyan gravitációs hullámokat is meg lehet majd vizsgálni, amelyek a Nagy Kezdet idejében, 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Mert ez elvileg pontosan az a mese lenne, amikor a gyerek visszamegy az időben, hogy a szülei kézfogóját végignézze.

És ezt a tudományos világ szájtátva hallgatja.

Amit a LIGO megmért, az egy valódi esemény valós mérési eredménye. Ahhoz azonban, hogy pontosan megállapítható legyen, mit is mértek, ahhoz végig kellene gondolni az összes lehetőséget.

Elsősorban olyan lehetőségeket, amelyekre a jelenlegi hivatalos tudomány nem is mer gondolni:

  • Mert a tér definícióját meg lehet adni, csak ahhoz egy új szemlélet kell. A teret elemi folyamataink kvantumimpulzusai teremtik meg és azok alkotják.
  • A téridő legfontosabb paramétere a kvantumkommunikáció sebessége és az elemi folyamatok intenzitása. Fel kell adni azt a, nézetem szerinti dogmát, hogy a fénysebesség az állandó, mindenhol egy és ugyanaz. (Igen, a Föld felületén állandó, mert ez a mi téridőnk.)
  • Mert e nélkül az időkígyó valóban a farkába harap és azt gondolhatjuk, hogy 1,3 milliárd évvel ezelőtti esemény jeleit mérjük.
  • Az információt nem fotonok viszik, hanem azt a teret alkotó kvantumimpulzusok továbbítják. Így a kommunikáció intenzitása meghatározza a információ terjedésének sebességét is.
  • A tér nagysága a kvantumkommunikáció sebességének függvénye. A téridő intenzitása egyben meghatározza annak időszámítását is.
  • Nem abszolút értékekben, hanem intenzitásokban élünk.
  • Az inflexió a változás egyik legfontosabb és legintenzívebb módja. Ha van fekete lyuk elnyelés, akkor lennie kell fehér lyuk kibocsájtásnak is. A természet nem hagy folyamatokat kiegyensúlyozatlanul.
  • Az idő csak akkor definiálható, ha esemény van.
  • Az anyag, mint olyan, az nem feltétlenül részecske természetű.

Ha ezeket sorba vesszük és az adott mérésre alkalmazzuk, akkor megtudhatjuk azt is, hogy mit is mért valójában a LIGO.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!