+ Történelem

3D-s látványterv készül a törökkori szolnoki cölöphídról

cölöphíd

Hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével készítik el a Szolnoknál található törökkori cölöphíd háromdimenziós modelljét.

Hajóról és levegőből készült fotósorozatok segítségével készítik el a Szolnoknál található törökkori cölöphíd háromdimenziós modelljét a szolnoki Damjanich János Múzeum és a pécsi Pazirik Kft. munkatársai, akik pénteken újabb kutatást végeztek a területen a szolnoki szakaszmérnökség támogatásával. A tervek szerint a valósághű látványtervet szeptemberben már a nagyközönség is láthatja. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, történész pénteken elmondta: a kutatás a Tisza rendkívül alacsony vízállásának köszönhetően eredményes volt, a fotódokumentáció sikeresen elkészült.

A kutatás célja a fahíd hiteles, valósághű, látványos rekonstrukciójának elkészítése a 21. századi modern technika felhasználásával, és bemutatása a nagyközönségnek előreláthatólag már szeptemberben. A 3D-s modell elkészítésének további célja, hogy “felhívják a fiatalabb generáció figyelmét is az elmúlt korok értékeire”. A szakember hangsúlyozta: nem grafikai rajz, hanem fotorealisztikus látványterv készül, a törökkori hidat valóságos térben mutatják majd be, hasonlóan egy fényképfelvételhez, és lesz olyan kép, amelyen a jelenlegi közúti Tisza-hidat is lehet majd látni a törökkori átkelő mellett.

A pénteki kutatásnak köszönhetően az is kiderül, hogy például hány köbméter fát kellett felhasználni a híd megépítéséhez. A látványterv elkészítéséhez felhasználják a korábbi kutatások eredményeit is: a cölöphíd 2003-as geodéziai felmérése után készült egy összesített helyszínrajz, majd szénizotópos és évgyűrűvizsgálatokat is végeztek. A búvárrégészeti munkálatok során a jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület is szerepet vállalt korábban a török híd kutatásában. Kertész Róbert úgy fogalmazott, hogy “a fából készült átkelő egyben időhíd is, amelyen keresztül képletesen látogatást tehetünk Szolnok múltjában”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szolnokon az oszmán építészet jelentős emlékei találhatók: a most kutatott átkelő Magyarország első állandó Tisza-hídja volt, de a Tisza-parti városban épült a pécsi után az ország második legnagyobb dzsámija és hazánk legnagyobb palánkerődítménye is. A törökkori Szolnok építészetéről a felszínen szinte semmi nyom nem maradt, viszont a földben és a folyóvizek mélyén ott rejtőzik a letűnt világ egy része – mondta. A debreceni ácsok által 1562-ben tölgyfából épített, becslések szerint eredetileg mintegy 110 méter hosszú és csaknem 6 méter széles cölöphíd a Tisza bal partjának közelében, a jelenlegi közúti hídtól keleti irányba mintegy hetven méterre található, míg a túloldalon közvetlenül a Zagyva torkolattal szemben feküdt.

A fahíd fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16-17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig az átkelésért hídpénzt szedtek. Az átkelőt 1685 őszén maguk a törökök égették fel Szolnokról való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök újjáépítették. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) adatai szerint pénteken Szolnoknál mínusz 278 centiméteres a Tisza vízállása, amely alig marad el a 2003-ban mért mínusz 279 centiméteres negatív rekordtól. A fahidat akkor, a 2003. augusztusi rendkívül alacsony vízállásnál fedezte fel egy szolnoki lakos.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top