+ Képzőművészet

Élvezzük a holokauszt-képregényeket!

Holokauszt

Lehetséges, hogy a képregény nem csak fiktív szórakoztató sztorik elmesélésére alkalmas, hanem a fájdalmas múlt emlékeit is képes hatásosan feleleveníteni? A kérdésre a választ a Holokauszt a képregényekben című kiállítás adja meg.

Több millió halálos áldozat, szétszakított családok, koncentrációs táborok, bujkálás a végzet elől. A holokauszt traumáját sokan sokféle képen próbálták feleleveníteni, ezzel egyfajta eszmei hagyatékot, tanulságot átadni az utókornak. Na, és ha valaki úgy gondolja, hogy a képregény vizuális eszköztárán keresztül kívánja bemutatni a múltbéli borzalmakat? Ki mondta, hogy csak fiktív, szuperhősös, sci-fis történetek elevenedhetnek meg a képregények lapjain? A holokauszt-képregény műfaj egyik legismertebb figurája Art Spiegelman, aki a Maus című életrajzi ihletésű művével ért el komoly sikert. De nem Spiegelman az egyetlen, aki ebben a műfajban utazik.

Június 22-én az Izraeli Kulturális Intézetben nyílt meg a Holokauszt a képregényekben című kiállítás, melyen 5 művész alkotásait láthatjuk. Hogy kik is ők pontosan? Miriam Katin Magyarországon született a II. világháború idején. Magunk vagyunk című 2006-ban megjelent önéletrajzi könyvében azt meséli el, hogyan bujkált a Balaton környékén édesanyjával a háború alatt. Michel Kichka Második generáció: dolgok, amelyeket sosem mondtam apámnak című képregényében mutatta be apja múltját, aki 11 koncentrációs tábort élt túl. Az amerikai Sid Jacobson és Ernie Colón először a 9/11 Riport képregényen dolgozott együtt, majd Che Guevara, később pedig Anne Frank életét is képregény formában mutatták be. Rutu Modan a héberül és angolul megjelent A tulajdon című művével szerzett magának hírnevet. Az öt művész alkotásaiból rendezett kiállítást Szép Eszter, képregénykutató (ELTE), a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője nyitotta meg.

A szerző fotója

A kiállítás megnyitója – A szerző fotója

Ne csak a szavak szintjén próbálják megragadni a történetet, hanem élvezzék a képeket, amik bemutatásra kerültek!

– mondta Szép Eszter ezt a furán csengő mondatot, aztán mindenki átvonult az Izraeli Kulturális Intézet kiállítótermébe. És valóban, a kiállított művek már azelőtt elérik hatásukat, hogy egyáltalán értelmeznénk a szövegeket (A kiállított képregények angolul olvashatók, illetve néhány alkotás héberül szerepel). A képregény műfajára jellemző karikírozás, túlzás, vagy éppen a leegyszerűsítés tökéletesen működik egy olyan komoly témában is, mint a holokauszt.

A szerző fotója

A szerző fotója

Abban a pillanatban, ahogy ránézünk egy képre, azonnal leolvashatjuk egy-egy szereplő alapvető jellemvonásait és pillanatnyi lelkiállapotát. Az ablak elé egyre jobban és jobban közeledő horogkeresztes zászló végtelenül vészjósló, és a mindössze egyetlen panelből álló képregény is azonnal eléri hatását. A hatásvadász vizuális elemek még közelebb hozzák hozzánk a borzalmakat, amit az alkotók tekintélyes adag iróniával fűszereznek.

A szerző fotója

A szerző fotója

Miriam Katin, Rutu Modan, Michel Kichka, Sid Jacobson és Ernie Colón nem csinál viccet a borzalmakból, és nem is bagatellizálja el. Ehelyett saját szemüvegükön keresztül mutatják be a traumát, aminek az utózöngéivel így mi is szemtől szembe találhatjuk magunkat.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top