Kukorelly Endre kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíját

kuko

Mind, átjavított, újabb, régiek című költői életművét összegyűjtő kötetéért Kukorelly Endre kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2015-ben. Rajta kívül Szijj Ferenc, Háy János, Károlyi Csaba és Szilágyi Márton részesül a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elismerésében. 2006 óta összesen 48 kiemelkedő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői egyesület.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához.

Éveken át a díjakkal járó pénzjutalom jelentette

a legnagyobb összegű civil irodalmi elismerést Magyarországon, ám a szerzői jogi törvény 2012-es módosítása miatt az alkotóknak már nincs lehetőségük arra, hogy saját egyesületük útján kulturális célra fordítsák a jogdíjukból származó összeget. Ezért 2013-tól ezt a pénzt az egyesület a Nemzeti Kulturális Alapnak utalja át.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Kukorelly Endre kapja.

Az 1951-ben Budapesten született költő, író, újságíró, kritikus irodalmi közéleti tevékenysége az 1980-as években kezdődött. Számos fontos irodalmi folyóirat munkatársaként tevékenykedett, részt vett több irodalmi társaság alapításában, jelentős szakmai díjak és állami elismerések kitüntetettje. A Libri Kiadónál megjelent Mind, átjavított, újabb, régiek című munkájában harminc év lírai terméséből – tucatnyi kötetből – válogatta ki, írta át, rendezte új szerkezetbe verseit az első kötettől (A valóság édessége, 1984) a legutóbbiig (Mennyit hibázok, te úristen, 2010).

Kukorellynél a versek mindig élő szövegek, el kell viselniük, hogy a szerzőjük sosem hagyja őket békén, más lesz a címük, új szomszédaik lesznek, máshogy tagolódnak, szavak cserélődnek ki bennük. Hiszen ezek a versek élnek. A versírás ugyanis ennél a szerzőnél élvezet, és Kukorelly azt szeretné, ha a verseinek olvasása is az lenne – fogalmazott méltatásában Szilágyi Zsófia.

Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetéért

kap elismerést. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent kötete öt ciklusra bontva 40 rövidebb-hosszabb szabadverset tartalmaz. A kötet különös szemszögből, a mulandó tárgyi világ részletező leírásával mutatja meg az emberi sorsot. Laudációjában Báthori Csaba azt állítja:

(Szijj Ferenc) költészete a magyar nyelvű gondolati szabadvers megújításának jegyében vált tökéletessé.

Háy János író, költő, képzőművész Napra jutni című kötetéért

kap elismerést. A Palatinus Könyvkiadó alapítójának a művét az Európa Kiadónál adta ki. A Napra jutni 2010 és 2012 között született novellái A gyerek című megrázó erejű nagyregény tematikáját világítják meg más perspektívából. Amíg a korábbi nagyepika a faluból induló gyermek városiasodásért vívott küzdelmét mutatja be, addig az utóbbi kötet novellái inkább a gyermekkorra, az elszakadásra fókuszálnak.

(Háy János) a novellákat szigorú fegyelemmel szerkeszti, úgy adagol, mintha mérgezne, gyilkolni akarna, és a széttartó motívumokból furfangosan összeálló szövegekben úgy rajzol meg egyedi sorsokat, tragédiákat, hogy egy egész generáció magára ismer

– mondja méltatásában Grecsó Krisztián.

Károlyi Csaba Nincs harmadik híd című kritikagyűjteményét

díjazza az Artisjus. A Kalligram kiadónál megjelent legutóbbi kötete immár harmadik kritikagyűjteménye, amelynek darabjaiból összeáll az elmúlt évek magyar szépirodalmának képe. Méltatója, Reményi József Tamás így fogalmaz:

(Károlyi Csaba) jellemzően szereti az interjúköteteket, műhelynaplókat, memoárokat. […] Ilyenkor kedvére barangol az írók világában, akár egy régóta ismerős piacon, ahol mégis mindig új ínyencségekre lelhet, arról nem beszélve, hogy itt megismerhetők a kész remeklések hozzávalói.

Szilágyi Mártonnak A költő, mint társadalmi jelenség című,

a Ráció Kiadó gondozásában megjelent kötetét díjazza az Artisjus. A Csokonai Vitéz Mihály pályafutását a korábbiaktól eltérő módon feldolgozó legutóbbi kötet a kutató ötödik könyve. Arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, melyek azok az események, történések, amelyek meghatározták Csokonai életét és pályafutását. Margócsy István a következő szavakkal méltatja őt:

Szilágyi Márton nem irodalmi elemzéseket nyújt, hanem az irodalom társadalomtörténeti megközelítését preferálja – s ezzel nagyon széles távlatokat nyit meg: könyvéből Csokonai példáján keresztül azt is szemlélhetjük, arra nézvést is tanulságokat meríthetünk, hogyan is működik általában, a társadalom keretei, kínálatai és szorításai között maga az irodalom.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!