+ Irodalom

Eddig ismeretlen Márai-szöveg olvasható az új kiadásban

márai Megjelent kétszáz oldalnyi eddig ismeretlen Márai-szöveg

Az új szövegrészek más megvilágításba helyezik az író “önkéntes száműzetését” is, hiszen – mint kiderült – Márai hazaszeretete miatt nem akarta elhagyni az országot.

Mintegy kétszáz oldalnyi eddig ismeretlen szövegrész kapott helyet Márai Sándor Föld, föld!… című kötetében, amely a Helikon Kiadónak a hagyatékban maradt kéziratokat a megjelent művekkel összevető sorozatában látott napvilágot.

Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztője elárulta, hogy a Föld, föld!… teljes változata abba a sorozatba illeszkedik, amelynek tagja a 2013-ban megjelent, a cenzúrázatlan és a javított változatot egybevető Egy polgár vallomásai 1-2., illetve a folytatásának tekinthető Hallgatni akartam című kötet.

A főszerkesztő szerint a most megjelent A Föld, föld!… visszaállítja “az eredeti ősállapotot”, azaz a kéziratban maradt részeket egységbe rendezve jeleníti meg, illetve a korábban már megjelent szövegek között elhelyezi az eddig nem ismert korpuszokat.

A Márai-vallomásokban volt egy hiányzó láncszem, egy kézirat, amely az Egy polgár vallomásai 3. címet viselte, viszont kiadásra sosem került” – mutatott rá a szerkesztő, hozzátéve, hogy ennek a szövegnek a meglétére a kutatók a naplók bejegyzéseiből következtethettek. Az irodalomtudomány arra a következtetésre jutott, hogy ez a mű azonos lehet azzal, amely 1972-ben az Egyesült Államokban Föld, föld!… címmel jelent meg. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyaték tanulmányozása során azonban kiderült, hogy Márai megírta az Egy polgár vallomásai 3.-at, ennek része volt a Hallgatni akartam című kötet szövege, illetve a most megjelent mű eddig ismeretlen részei is.

A kutatómunka arra is rávilágított, hogy a most megismerhető korpuszt “alapszövegnek” tekintette az író, ebből bontotta ki az 1972-ben megjelent mű cselekményét: kiválasztott fejezeteket, átírta őket, és hozzá is toldott részeket. A kihagyott részek 15 fejezetet töltenek meg.

Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentette meg az író a művet, Kovács Attila Zoltán elmondta, Márainak már nem volt rá lehetősége, hiszen a Sértődöttek 3. – Művészet és szerelem című regényét 1948-ban bezúzatta a formálódó diktatúra, majd elhagyta az országot. Az író feljegyzéseiből az is kiderült, hogy Márai eleinte egyáltalán nem akarta kiadni a művet, később pedig azt szerette volna, ha csak Magyarországon jelenik meg, külföldön nem.

A kiadó vezetője szerint a Föld, föld!… Magyarország történelmének szubjektív hitelességgel megírt története a kifosztott és elnyomott haza 1944 és 1948 közötti időszakáról.

Az eddig ismeretlen részek Márai gondolkodására mutatnak rá, arra, hogy mennyire aggasztónak találta azokat az irányokat, amelyekbe az ország elindult.

A szerkesztő azt is hozzátette, hogy az író világosan látta, a szélsőjobb szétzúzása után az egész demokrácia, az ország következik. Méltatta az író lírai elemzéseit, valamint azt, ahogyan Márai a leányfalui tartózkodásáról ír. Kovács Attila Zoltán szerint az új szövegrészek más megvilágításba helyezik az író “önkéntes száműzetését” is, hiszen – mint kiderült – Márai hazaszeretete miatt nem akarta elhagyni az országot.

A főszerkesztő szólt arról is, hogy fontolgatták az új szövegrészek külön kötetben szerepeltetését, de végül a három egységes kötet mellett döntöttek, hiszen így a mintegy 1500 oldal áttekinthetően mutatja meg az író gondolatait ország 1900-1948 közötti történelméről, a vallomás műfajáról.

Megjegyezte, a mintegy 40 dobozból álló hagyaték még számos ismeretlen szöveget őriz, és Torontóból az idén év elején újabb 3000 oldalnyi szöveget hozott haza.  A kiadó várhatóan Amerikai kaleidoszkóp címmel fogja megjelentetni Márai amerikai élményeit az Irodalmi bedekker sorozatban, az ünnepi könyvhétre pedig a Szabad Európa Rádióban közzétett műveiből tervez újabb kötetet. A szerkesztő így fogalmazott:

Most már talán kijelenthető, hogy teljes a hagyaték, azonban a feldolgozása még korántsem az.

Az Egyesült Államokban fellelt anyagok között több kuriózumra is bukkantak, ilyenek például Márainak a kortárs amerikai irodalomról készített irodalmi jellemzései, amelyeket lapok felkérésére írt, útinaplói hasonlóan lenyűgözőek. Ezekkel párhuzamosan a főszerkesztő hozzálátott a Lola-naplók feldolgozásához is, ami igazi irodalmi csemegének ígérkezik. Szeretné feldolgozni az író levelezését is, ehhez viszont még hosszú kutatómunkára van szükség – hangoztatta Kovács Attila Zoltán.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top