+ Irodalom

Meddig maradnak még ilyenek a könyvbemutatók?

Tóth Krisztina Pillanatragasztó című novelláskötetének grandiózus bemutatóján jártunk a PIM-ben, és újra elszomorodtunk picit azon a tényen, hogy a könyvbemutatóból, mint eseményből még mindig hiányzik valami.

Tóth Krisztina Pillanatragasztó című novelláskötetének grandiózus bemutatóján jártunk a PIM-ben, és újra elszomorodtunk picit azon a tényen, hogy a mai könyvbemutatókból (mint kulturális eseményből) még mindig hiányzik valami.

Tóth Krisztina népszerű szerző. Neves költő és talán még nevesebb prózaíró. Huszonöt éve jelent meg az első könyve. Új novelláskötete, a Pillanatragasztó ezért pontosan huszonöt történetet tartalmaz. Egyértelmű volt számomra, hogy dugig lesz a PIM, elgondolkodtam azon, hogy talán érdemesebb lenne korábban érkezni, jó ülőhely reményében, aztán mégis 16:59-kor libbentem be a csilláros díszterembe, pontosabban libbentem volna, ha lett volna elég terem hozzá. A díszterem ugyanis tömve volt. Olyannyira, hogy egy másik termet is megnyitottak, berendeztek, hogy az összes érdeklődő le tudjon ülni. A szerencsések egy légtérben ülhettek, állhattak a szerzővel, a szerencsétlenebbek egy kivetítőn (igen kivetítőn) nézhették a beszélgetést. Én a két tábor közötti álldogálást választottam, mégse egy tévén nézzek már egy kötetbemutatót – gondoltam.

IMG_0921

Fotó: Csata Judit

Egészen örömteli volt látni, hogy még mindig ennyi embert vonz a kortárs irodalom, ennyi embert érdekel Tóth Krisztina új könyve, hazafelé mégis azon gondolkodtam, mit kaptam a másfél órás álldogálásért cserébe – jobban mondva, mit nem kaptam. A szerzővel Török András művelődéstörténész beszélgetett, Scherer Péter színész pedig két novellát is felolvasott, előadott a közönségnek. Tóth Krisztina bájos volt és kedves, viccesen megjegyezte, hogy a könyvhöz öltözött, és kacagott a nép. Scherer Péter felolvasását és ezt a kedves kötethezöltözős geget leszámítva a könyvbemutató pontosan azt adta, mint amit mostanában szinte mindegyik hasonló rendezvény: a semmit.

IMG_0858

Fotó: Csata Judit

Török András a beszélgetés jó részét arra irányította, hogy az egyes novellák eredetéről kérdezhesse a szerzőt. Tóth Krisztina készségesen elmesélte minden szöveg ihletőjét: egy jó barát sztoriját, egy buszon, villamoson hallott telefonbeszélgetést. Az est egy pontján maga a szerző is érezte, hogy felesleges vagy talán éppen káros is elmesélni az összes novella keletkezéstörténetét, picit kellemetlen is beismerni, hogy a novellák jó része felkérésre, melóból készült.

IMG_0898

Fotó: Csata Judit

Az elhangzott novellák valamennyire kárpótoltak az üres fecsegésért. Scherer Péter színészi előadása megtöltötte a teret, élővé, élvezetessé tette a szövegeket, bármennyire is fájt már a lábam és a derekam, bármennyire is irigyeltem a korábban érkezőket, akik kényelmesen hátradőlve, frissen vásárolt Pillanatragasztókkal a kezükben követték papíron az elhangzott szöveget.

Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humor

– szól a kötet ismertetője.

IMG_0950

Fotó: Csata Judit

Az elhangzott történetek alapján elmondhatom, hogy Tóth Krisztina megint izgalmas könyvet hozott össze. Bár novelláskötetet olvasni ritkaságszámba megy manapság, a hallott szövegek alapján bárki kezébe bátran belenyomnám a Pillanatragasztót, a magaméba is. toth-krisztina-pillnatragaszto Azt azonban nem tudom és nem értem, miért nem lehet kezdeni  valamit a könybemutatókkal. A közönségnek láthatóan tetszett, és miért is ne tetszene, hiszen Tóth Krisztina jó író, olvasmányos, szerethető, a szövegek élnek, élőbeszéd-szerűen rögzítik a rögzíteni valót… mi mást is várhat még a lelkes olvasó, aki könyvbemutatókra jár.

IMG_0890

Fotó: Csata Judit

Hát várjon valamit! Várjon valódi történéseket, valódi beszélgetéseket, valódi eseményt. A fiatalabb generáció már igyekszik picit megvalósítani ezeket az igényeket. Nem is olyan régen Szabó Imola Julianna könyvbemutatóján jártunk, ahol a szerző komoly performansszal, vetítéssel, szinte berendezett színpaddal készült, és minden érzékszervünkre hatva igyekezett bemutatni a szövegeit.

varratok1

Fotó: Ünnep Nóra

Lehet ez persze fiatalos lelkesedés, vagy éppen múló szeszély (ha nagy költő lesz, majd ő is csak suta kérdésekre fog válaszolni?), nem tudom. A közönség meg így is elégedett: tapsolnak, örülnek Tóth Krisztinának, kérdeznek, dedikáltatnak, fogynak a könyvek is. Ha meg elég ennyi, minek erőlködjünk. A Pillanatragasztó a Magvető kiadó gondozásában jelent meg, a kötethez egy trailer is készült. A trailer alapjául a Hangyatérkép című film szolgált.

(Csata Judit fotográfiái a Librarius és a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok közötti együttműködés keretében készültek.)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top