+ Jegyzet

Czóbel csak szomorúan bámul – megnyitókritika

czóbel

Szegény Kratochwill Mimi nénit, Czóbel személyes ismerősét utolsónak berakni egészen bornírt ötlet volt!

Szegény Béla bácsi! Mármint a Czóbel!

Kratochwill Mimi művészettörténész szerint Czóbel szelleme ott lebegett a kiállítás tervezői és építői fölött, inspirálta és motiválta őket – nagyjából ilyesmi hangzott el, de a hangosítás miatt nem nagyon lehetett érteni. Ezt sem. Meg még állati sok „dolgot”!

Czóbel Béla kitűnő festő volt. Az, ami megmaradt az életművéből pont elég ahhoz, hogy egy húzós-zúzós, szempattintó és szemléletformáló kiállítást lehessen összehozni. Ráadásul sikerült olyan műveket is előrángatni az ismeretlenség homályából, külföldi gyűjteményekből vagy szürke festékrétegek alól, amelyek sokat hozzátesznek ahhoz, amit eddig tudtunk – vagy tudnunk kellett volna! Valljuk be, a többség Czóbel nevét ismerte, esetleg egy-két képét, így a mostani kiállítás korszakos jellegű: gyanítható, hogy az elkövetkezendő néhány évben ebből kell táplálkoznia annak, aki Czóbelről tudni akar.

Szegény Czóbel meg csak ül a magasban és szomorúan figyel!

De könyörgöm, hogy lehet egy ilyen elb*szott megnyitóval lezárni sok ember szorgos munkáját! Mintha államalapító Szent István királyunkat papírcsákóval koronázták volna!

Persze, sokan azt sem értjük, miért kell politikusokkal megnyittatni egy kiállítást! A francia és az izraeli nagykövet – tisztelet nekik! – tudták, mi a helyzet, „stand up stílben” nyomták, röviden, frappánsan! A város polgármestere már eggyel cikibb és kettővel hosszadalmasabb volt… Aztán az igazi csapás: szegény Hammerstein Judit az államtitkárt helyettesítő helyettes államtitkár szerepében… én komolyan megsajnáltam! (A meghívón még az szerepelt, hogy Halász János államtitkár nyitja meg a kiállítást.)

Szegény Czóbel meg csak ül a magasban és szomorúan figyel!

Arról, hogy rossz volt az idő – senki nem tehet! Arról, hogy a halk mikrofonhoz járuló előadók az unalomig ismételték a sztereotip fordulatnak is csak fenntartással nevezhető szösszeneteiket, na, arról már lehetne vitázni. Akkor is, ha nem érdemes! Az tényként állítható, hogy a közönség nagyon-nagyon unatkozott és közben türelmetlen is volt.

Szegény Kratochwill Mimi nénit, Czóbel személyes ismerősét utolsónak berakni egészen bornírt ötlet volt! A közönség figyelmét legfeljebb valami oda nem illő, törvény által is büntetendő attrakcióval sikerült volna felhívnia magára és mondanivalójára.

Szegény Czóbel meg csak ül a magasban és szomorúan figyel!

Szomorúan figyel, mert azt látja, hogy az a sok-sok ember, aki eljött a megnyitóra, s végigvárta ezt a szomorú, dilettáns bohózatot – amivel szerintem nem csak Czóbelt, de a kiállítás alkotóit és a közönséget is sikerült megalázni –, nem jut be.

Sokan voltak, akik úgy döntöttek, hogy inkább hazamennek, s aztán majd máskor megnézik azt, amiért péntek este összesereglettek.

Ők tudják, hogy Czóbelért, Czóbel miatt érdemes!

Fönt: MTI Fotó: Kovács Attila

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. tré-fi

    2014-05-31 - 17:12

    azt azért sajnálom, hogy “szentrei” “plgármester” beszédét nem találták meg videón!
    (ha kimondta volna a szavakat, kétszer olyan hosszú lett volna a beszéd!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top