Alice Munro az angol nyelvterület legjelentősebb novellistájának számít – mondta Tönkő Vera, az író életműsorozatának magyar szerkesztője annak kapcsán, hogy a kanadai alkotónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
Alice Munro a legjelentősebb és legismertebb kanadai szerző Margaret Atwood mellett.
Az írónőt évek óta Nobel-várományosként jegyzik. Triplán hátrányos helyzetből indult, hiszen nő, kanadai, ráadásul novellista. Munroa Mennyi boldogság! című kötete megjelenése után azt nyilatkozta, ez volt az utolsó könyve. Most 82 éves és rákbetegséggel is küzd, ezért abba akarta hagyni az írást. De írt utána is.
Az írónő legutóbbi könyve Dear Life címmel 2012-ben látott napvilágot, az életművet idehaza gondozó Park Kiadó hamarosan ezt is megjelenteti. A kötetet – ahogy egy kivételével a korábbiakat is – Mesterházi Mónika ülteti át magyarra.
Az első kanadai díjátadóján azt mondták róla, hogy ő egy háziasszony, aki mellékesen novellákat is ír. Az út, amit bejárt az unatkozó háziasszonytól a 2013-as Nobel-díjig, mutatja az emancipáció, a feminizmus létjogosultságát a kultúrában – hangsúlyozta a szerkesztő felidézve, hogy ma már Joyce-hoz és Csehovhoz hasonlítják műveit.
Alice Munrót az irodalmi életben az angol nyelvterület legjobb novellistájaként jegyzik. Updike a halála előtt méltó utódjának nevezte az írónőt.
Tönkő Vera az írónő fő témái között említette a családot, az élet apró-cseprő dolgait, a szerelmeket, a kudarcokat, a titkokat, a kisebb-nagyobb hazugságokat. Ezekről lehetne akár több száz oldalas regényeket is írni, ahogy az egyik fő méltatója, Jonathan Franzen író meg is teszi. Munro valamennyi korosztályhoz szól, minden életkorban a novellák más-más vetületei tűnnek fontosnak.
A nőiséget tematizálja, de a legkevésbé sem feminista vagy harcos típus.
Alice Munro szerinte rendkívül okosan ír, szép és kristálytiszta mondatokban, választékos stílusban fogalmaz. „Ízig-vérig kanadai író, csak egy könyvében, a Mennyi boldogság! címűben ruccant ki az országból Oroszországba, Európába” – tette hozzá. Műveinek helyszíne a kanadai vidék, Ontario tartomány, a fenyőerdőktől övezett kanadai kisvárosok.
Fontos számára a környezetvédelem, odafigyel például arra is, hogy milyen papírra nyomják a könyveit.
