Észnél kell lennünk, amikor az érzelmeinkről van szó.
A Magyar Rádió kulturális hetilapja a kétszer kettő józanságának hangulati hátterét erősítené. Magyarán: a műveltség haszonelvét hangsúlyozva mégsem csupaszítaná a kereslet-kínálat viszonyára a művészet, az alkotás, a tudomány, a közösségi emlékezet, tehát a szellem ügyét. Azoktól kell tartanunk leginkább, akik kiütést kapnak a szakma, a szakmaiság kifejezéstől, mert képtelenek rubrikákba préselni, a tartozik-követel rovatába begyömöszölni az eredetiséget, a szabálytalan szépséget, tehát a tehetséget. A provincializmus kisszerűsége nem helyhez, hanem a minőséghez, vagy annak hiányához köthető. A Föld egy falu és határában ott a határtalanság. Ezt műveljük.
Antall – Szakály Sándor a Korunk című folyóirat díjazottja ………………………… 07,40
Nem szitokszóként, hanem értékként említhetem azt a szabadelvű és szociális kérdésekre érzékeny szellemi hagyományt, amely 1926 óta a Korunkat jellemzi. Dienes László, Gaál Gábor, Balogh Edgár, Gáll Ernő társadalmi érzékenysége, filozófiai igényessége, esztétikai fogékonysága nemzedékeken, és sötét esztendőkön is átöröklődött.
Tráser László – Csejtei Dezső Spengler időszerűsége ………………………….….…. 07,25
Átjáró háznak mégiscsak huzatos lenne a világot értelmező ember elgondolása. Pusztán fogalmakat kölcsönözni a szellemi ellenfelektől pillanatnyi sikereket hozó, ám mégis üres politikai gesztus. Csak az elfogulatlan elemzés, az újra értelmezés teremthet új tartalmakat és megoldásokat.
Antall – Köpeczi Bócz Edit – Mindszenty bíboros tartása ……………………….…… 07,15
Politikai ellenfelei állítottak ki róla bizonyítványt. Olyanok, akik az egyház és a hitélet fölszámolásában szívesen követték volna a jakobinus és az orosz példát. Mindszenti József makacs következetessége persze még azokat is feszélyezte, akik szociális érzékenységét, közösségi eszményeit nagyra becsülték.
Varga Zoltán – Sarusi Mihály a megszállásés a néplélek ……………………..…….. 07,25
Élmény nélkül akkor sincs irodalom, ha a formálódó történet helyszíne a képzelet. Magyarán a szöveg karaktere fontosabb, mint a mese. Sarusi Mihály megjelenése a klasszikus Mozgó Világ egykori műhelyében (Körmendi Lajossal egy időben) éppen azt bizonyította, hogy a szociografikus pontosság, a dokumentarista igény, a tényirodalmi elszántság kimeríthetetlen esztétikai tartalékokkal bír.
Antall – Szurcsik József Müller Árpádról és a festői ragyogásról ……………….….. 07,20
Müller Árpád akkor is itt van, ha néhány pillanatra eltűnt előlünk. A fiatal festő, akinek munkái – bárhol is botlottunk bele – azonnal föltűntek frissességükkel, iróniájukkal, összetéveszthetetlen hangulatukkal, olyan veszteség, akinek emlékét és munkásságát nemcsak érzelmileg kell feldolgoznunk. Müller Árpádról beszélni kell.
szerkesztő-műsorvezető: Antall István, a zenei szerkesztő: Gere Erzsébet
a gyártásvezető Guzsaly Ilona, a hangmesterek Lajer Rita és Hegedűs Péter
Műsorunkban Nagy Szabolcs felvételei forognak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
