Lance Henson: az indiánok elleni erőszak jelen van

Lance Henson

Huszonnégy észak-amerikai indián költő versei szerepelnek a Scolar Kiadónál most megjelent, Medvefelhő a város felett című antológiában. A szerzők egyike, a csejenn-oglala Lance Henson arról is beszélt, hogy műveiben jelen van az indiánokkal szembeni erőszak.

Az észak-amerikai indián tradíciók, az indiánok élete Magyarországon kevéssé ismert – a vadnyugati-indiános regények, filmek egyfajta romantikus felhangot adnak a témának. A Gyukics Gábor fordításában és szerkesztésében elkészült antológia az egyik első nagy európai gyűjtemény indián költők műveivel. A bemutatóra Budapestre érkezett Lance Henson  azt mondta, a romantika napjainkban csak a gyönyörű szertartásokon és ünnepségeken érhető tetten.

 

A lényeges dolgok az életünkről rejtve maradnak a közvélemény előtt. Kevés szó esik a minket érő erőszakról, rasszizmusról, holott az észak-amerikai indiánok mindennapjairól nehéz úgy beszélni, hogy ne említenénk a hatóságok bánásmódját. A magyarul megjelent antológia sok szerzője maga is áldozata volt a bentlakásos iskoláknak, látták az amerikai rendszerből fakadó erőszakot és káoszt.

– hangsúlyozta Lance Henson. Kitért arra, hogy költőként világpolgár, járt a Közel- és a Távol-Keleten, Berlinben, számos helyre kapott megtisztelő meghívást mintindián író.

Budapest, 2015. december 2.  Lance Henson csejenn törzsbeli indián költő, a Medvefelhő a város felett című kortárs észak-amerikai indián költészeti antológia egyik szerzője interjút ad az MTI újságírójának a Scolar Kiadó irodájában Budapesten 2015. november 30-án. MTI Fotó: Marjai János

Budapest, 2015. december 2.
Lance Henson csejenn törzsbeli indián költő, a Medvefelhő a város felett című kortárs észak-amerikai indián költészeti antológia egyik szerzője interjút ad az MTI újságírójának a Scolar Kiadó irodájában Budapesten 2015. november 30-án.
MTI Fotó: Marjai János

 

Úgy érzem, a hang, amin megszólalok, nemzetközi, és szorosan összekapcsolódik aktivista tevékenységemmel. Számos barátom van, aki a helyi hatalmak, kormányok miatt nem térhet vissza hazájába. Az elmúlt években Amerikában is sok törzsi aktivistát meggyilkoltak, volt, aki az Enron-botrány, az Amerika egykori legnagyobb energia-kereskedelmi cégéhez kapcsolódó csőd és korrupciós ügy áldozta lett. Az Enron összeomlását amúgy a navahó nemzetség megjósolta.

A hosszú ideje Olaszországban, Bolognában élő 71 éves művész verseiben sohasem használ múlt időt, jelen időben ír.

Magunkban hordjuk múltunkat, de minden szertartás, amit teszünk, új, nem pedig ősi. Úgy látjuk a jövőt, hogy az most történik.

Szólt arról, hogy amikor a hatvanas évek elején egyetemre járt, az indián irodalom egyáltalán nem volt fellelhető az amerikai egyetemi könyvtárakban. 1969-ben a kajova N. Scott Momaday volt az első, aki indián szerzőként Pulitzer-díjat kapott House Made of Dawn című regényéért, és a mű nemzetközileg is ismertté vált. Elmesélte, hogy 1956-ban megjelent egy antológia a Georgia Egyetem kiadásában, olyan amerikai szerzők közreműködésével, akik utaztak és nyelveket tanultak Európában, és lefordították külföldi szerzők műveit angolra.

Ez volt az én bibliám, ebben találtam például mexikói és francia szerzők mellett egy József Attila-vers fordítását is. Számos olyan költővel szembesültem, akinek pályája és élete megszakadt a háború vagy a rasszizmus miatt, és a versekben sok hasonlóságot éreztem saját népem sorsával.

A csejennek ma Észak-Amerika két részén élnek: az északi csejennek egy montanai rezervátumban, a déliek, akikhez Henson is tartozik, Oklahomában, ők mintegy 19 ezren vannak.

Létesítettünk egy központot számítógépekkel, amely a nap 24 órájában nyitva áll a csejennek előtt, hogy megtanulják őseik nyelvét. Sajnos az indián törzseknél nagyon hasonló a helyzet, vagyis a nyelvhasználat marginalizálódik.

Lance Henson nemcsak költő és aktivista, készített spoken word lemezeket olasz dzsessz zenészekkel, meg olyan ismert muzsikusok közreműködésével, mint Roger Eno, Hector Zazou vagy William Orbit. A Medvefelhő a város felett című kötet szerzői között van apacs, cseroki, csikaszó, anisinábe, odzsibve, sziú, kajova, hopi, mivok, akoma, mohauk, csejenn, oglala, huron, cseroki, jaki, navahó és csoktó törzsbeli is.

A fordító és szerkesztő Gyukics Gábor  elmondta: eddigi két antológiát állított össze kortárs észak-amerikai költők munkáiból (a Félmeztelen múzsa 2000-ben, az Átkelés 2007-ben jelent meg), 2013-ben pedig egy indián szerző, az öt verssel a mostani kötetben is szereplő odzsibve Jim Northrup könyvét, a Nagy Kis-Madárt fordította magyarra. Mint felidézte, a 2005-ben Budapesten járt indián költő, Carter Revard felolvasóestje után vetődött fel, hogy készüljön egy antológia magyarul indián szerzők műveivel.

Gyukics Gábor később személyesen is találkozott Amerikában indián szerzőkkel.

Sokrétű és sokszínű művészetet reprezentál ez a 24 szerző, a hagyománytól a modernségig. Van benne haiku, szerepelnek Sara Marie Ortiz ismert performer, aktivista, dokumentumfilmes modern művei, a szerzők saját törzsi létüket mutatják meg a kívülállóknak. Bár van, aki nem beszél a törzsi életről, a tradícióktól egyikük sem tud elszakadni. Nem alanyi költészetről van szó, tehát az indián szerzők soha nem beszélnek egyes szám első személyben. A legtöbben angolul írnak, sokan nyugdíj után kezdik újra tanulni őseik nyelvét és térnek vissza a gyökerekhez.

– fogalmazott Gyukics Gábor.

 

A nyitókép forrása: MTI/ Marjai János