Életének 78. évében elhunyt Clarence Barlow zeneszerző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti tagja.
Clarence Barlow-ról Csapó Gyula zeneszerző szavait közöljük a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia oldaláról:
Tegnap kaptam Kondor Ádámtól a szomorú hírt: elvesztettük tiszteleti tagunkat, Clarence Barlow-t! Egy előző üzenetből kiviláglik, hogy nagy összefogással megindult egy gyűjtés Clarence egészségi állapotának rehabilitációjára, amely egy április közepén történt, lépcsőről való leesésének következtében romlott meg. Noha említette is ezt az esést kora májusi telefonbeszélgetésünkkor, amelyben nyári látogatásomat is terveztük, ennek során – bár érzékeltem bizonyos szavaknál egy Nála teljesen szokatlan de igen apró s csak szótag-gurgulázás-szerű beszédzavart – folyékonyan és szépen beszélt, örömmel kommunikált. Váratlanul aztán ez a hír érkezett Róla…
Korunk egyik legfontosabb zeneszerzője távozott közülünk, egy brilliáns elme, villámsebességgel gondolkodó, hihetetlen könnyedséggel kommunikáló magas szintű szellemi csínytevő, kimeríthetetlen zenei ötletek és mélyre hatoló rendszerező kutatások, jelentős zenei algoritmus-programok forrása. A szellemi szuverenitás, játékosság, kicsattanó szabadságélmény és szigorú tiszteletlenség, ami zenéjét jellemezte, szálka volt minden intézmény- és papírszagú doktriner és zenei receptgyáros szemében, és korunk zenéjének egyik legaktuálisabb, legprogresszívebb fősodrát alkotta.
Mindenkori vigasz volt egy ellaposodó és elgyávulóban lévő zenei közegben. „Szigorú tiszteletlenség” alatt zenei játékterének hajszálpontosan definiált és célzott minőségét értem, amely lecsapott azokra, akik bármely formában kenetteljes vagy hivataloskodó szagot árasztottak (ld. Farting Quietly in Church), s felszabadulást hozott azokra, akik zenéjében az emberi elme eksztatikus, szabad, ám szigorúan átgondolt, a végsőkig leleményes örök táncát ünnepelték és fogják ünnepelni, ahogy megismerik. Zárásul álljon itt egyik nagy, feledhetetlen műve, a Çoğluotobusişletmesı linkje:
